INGYENES
HIRDETÉS
1. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
3. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
5. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
7. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
4. számú hely
A görögök és a rómaiak vallása /phil-inst.hu/
Görög hitvilág /valtozovilag.hu/
A kiszombori honfoglaláskori tarsolyveret jelei /virtus.hu/
A lyukas törzsű fa /virtus.hu/
A magyar ősvallás és a kereszténység a magyar népmese tükrében
A mistelbachi avar boglár jelei /virtus.hu/
A nagyszentmiklósi kincs ősvallásra utaló jelei
Avar-szabír kereszténység /virtus.hu/
Az aluhajdengi hun jelvény /virtus.hu/
Az aluhajdengi hun korona ligatúrája /virtus.hu/
Kapusas
Magyar ősvallás /linksite.hu/
A vallás haszna
Eszmék és eszmélések (II. János Pál pápa halálára)
Isten lényege /virtus.hu/
Miért van Szűz Mária szobor a Marseilles-i Notre Dame de la Garde-bazilika tornyán?
Prohászka Ottokár: A Pilis hegyén
Vécsey Gyula: A csíksomlyói Salvator-kápolna szentélyének különleges rései
Corpus Hermeticum /wikipedia/
Eszmék és eszmélések (II. János Pál pápa halálára)
azonban etnikailag sem lehetett zsidó.
1. A zsidók a leszármazást anyai ágon követik mondván, az anya
biztos.
Tehát, ha valaki zsidóvá akar válni, nem az apának kell zsidónak
lennie, hanem az anyának. Ez egy logikus szabály és biztosította is a
zsidóság fennmaradását. Csakhogy: Mária nem volt zsidó. Galileai
volt, ami annyit jelent: a gójok földje. Mondták is a zsidók, mikor Jézus
prédikált nekik: jöhet-e valami jó Názáretből? (akkoriban ott is a gójok
laktak.) A térség ugyanis egy nagy átjáróház volt akkoriban, messze
nem a zsidó törzsek kizárólagos lakhelye
2. Apai ágról, miként a Biblia levezeti, Józsefet hozzák fel
bizonyítéknak Jézus zsidó származására. Jézus édesapja azonban
nem József volt - hanem az Élő Isten. Ha ezt kétségbe vonjuk, akkor
eljutunk a zsidókig, akik a szeplőtelen fogantatást azóta is káromolva
szidják, Máriát mindenféle cafkának nevezik „szent irataikban”. Jézus
apja az Isten volt, s nem holmi földi ember. Tehát Jézus apai ágról
sem volt zsidó.
Maguk a zsidók sem tartják zsidónak Jézust: A zsidó gyerekek
kezdettől azt tanulják az iskolákban, és később, a rabbiképzőkben is,
hogy Jézus nem volt zsidó! Minden vallásos zsidó tiltakozik kétezer
éve, hogy Jézus nem zsidó, és nem messiás. Az ő Messiásuk a Dávid
király, meg aki majd ezután jön.
Kr.u. 50 évvel Josephus Flavius zsidó történész és hadvezér a
galileai népről azt írja, hogy „Mind egyéniségükben mind
gondolkodásmódjukban teljesen különbözőek a zsidóktól, tehát kizárt
dolog, hogy ugyanabból a fajból származnak. Ahogy a Talmud is írja,
a vegyes házasságot tiltották. Egyszóval, Krisztus az Ember Fia
galileai volt és a galileaiak nem voltak zsidók. Ez a történelem ítélete.”
Jézus születésekor Júdea és Galilea között két világbirodalom határa
húzódott. A Pártus és a Római Birodalom határa. (Nem furcsa, hogy
valamiért a Bibliában egyszer sincs leírva a „pártus” szó? Pál, vajon
miért?! Mert a zsidó kanonizálók nem vették bele, vagy átírták a
korabeli szövegeket!)
Krisztus születésekor Galilea (gójok földje) a Pártus Birodalom része
volt. (Rá 30 évvel került római fennhatóság alá.) Jézus Betlehemben
született. Azonban nem Júdeában. Nem abban a Betlehemben, amely
Dávid király születésének helye. Akkor úgy nevezték: „Bit-Lamon”.
Volt egy másik Betlehem nevű város. Galilea, pártus tartomány
központja. Akkor úgy nevezték: „Bit-Lahmi”. Ebben a városban
született Jézus. Betlehem (Bet-Lamen), az Judeaban van, egészen
messze attól a Betlehemtől (Bit-Lahmi) Galileaban, ami valóban 6 km-
re van Nazarettől. Az izraeli történészek szerint a galileai részen épült
zsinagógák doyenje is 230 után épült, vagy később.
A Bibliában egyszer sincs leírva a pártus szó, pedig egy
világbirodalom volt ebben az időben, erősebb is, magasabb
tudományos szinten, mint a rómaiak. A modern tudomány még mindig
el van képedve a csillagászatuktól, ami fennmaradt az
agyagtáblákon. Jézus születésekor a két világbirodalom határa Judea
és Galiea között húzódott, de 30 évvel később már Galilea (a gójok
földje) is a római birodalomhoz került át, s Judeának lett
közigazgatásilag alárendelve, ezért a galileai nemzsidó nép számára
is kötelező lett a zsidó vallás. Ebből következően, ha Jézust nézzük,
nem csak hogy ellenkezik keményen azóta is a zsidók hitével, hogy
zsidó lett volna, de bizonyítékok is vannak Tel-Avivban, meg
Jeruzsálemben, hogy Betlehemben született. Ami akkor Galilea
(Adiabene) pártus tartomány központja volt. Akkor úgy nevezték,
ahogy az Kr.e 14 sz-i Amarna szövegekből is fennmaradt a neve,
hogy Bit-Lahmi. A csúsztatás ott leledzik, hogy van egy másik
Betlehem is, Júdeában, ami valóban a Dávid király születési helye,
ekkor úgy hívták, hogy Bit-Lamon. A III. századtól számít „a”
Betlehemnek... Krisztus után 30-35-ben azonban még két Betlehem
volt. A galileai Bit-Lahmi és a judeai Bit-Lamen, Dávid király születési
helye. 300-ban, mikor már elérte a római államvallás rangját a
kereszténység, a római caesar mamája lerobogott a „szent földre”, s
ott kérdésére, hol van a Betlehem, az utóbbi címet kapta. Azóta az
számit a szent helynek.