INGYENES HIRDETÉS
3. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
5. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
7. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
9. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
11. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
13. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
15. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
17. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
19. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
21. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
23. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
25. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
27. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
29. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
31. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
33. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
35. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
37. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
39. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
41. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
43. számú hely
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
INGYENES HIRDETÉS
2. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
6. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
10. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
16. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
18. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
20. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
22. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
24. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
26. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
28. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
30. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
32. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
34. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
36. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
38. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
40. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
42. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
44. számú hely
|
1848
|
1848 /linksite.hu/
|
 
|
1919
|
1919 /linksite.hu/
|
 
|
1945
|
1945 /linksite.hu/
David Irving történész /parameter.sk/
Drezda bombázása /magyarsors.hu/
|
Hitler zsidó volt /antignosztikus.virtus/ http:/.hu/index.php?id=detailed_article&aid=61477
Második világháború /wikipedia/  
|
1956
|
1956 /linksite.hu/
|
Eörsi László: Mansfeld Péter, valóság és mítosz
|
2001
|
Hírek – és ami mögöttük van, 2001-2008 /a magyar.virtus/
|
 
|
Amerika
|
Amerika és az inkák /e oldal.hu/
|
Észak-Amerika történelme /wikipedia/
|
Anatólia
|
Anatólia történelme /wikipedia/
|
 
|
Anglia
|
Anglia történelme /wikipedia/
|
Arthur király /asztrológia.virtus/
|
avar
|
Avar-szabír kereszténység /virtus.hu/
|
Avarok /linksite.hu/
|
Bizánc
|
Magyar királylány – Szent Piroska – Bizáncban /a magyar.virtus/
|
 
|
BMAC
|
Antik erődvárosok Dél-Türkmenisztánban /a magyar.virtus/
|
BMAC: egy ókori civilizáció a magyar írás nyomaival (História)
|
Bulgária
|
Bulgária történelme /wikipedia/
|
 
|
dákok
|
A dák királyság /niif.hu/
Adat a dákok magyarságáról /tudós.virtus/
Dákok /elib.hu/
Dákok /wikipedia/
|
Dákok és rómaiak (Alföldi András) /oszk.hu/
Erdély a dák királyság idején /mommo.hu/
Géták, dákok, thrákok /asztrologia.virtus/  
|
Egyiptom
|
Egyiptom /lap.hu/
Egyiptom /wikipedia/
Egyiptom műholdképeken /fedezd fel egyiptomot.info/
Egyiptom története /wikipedia/
Egyiptomi Nemzeti Múzeum (Kairó) /google.com/
|
Gods and Mythology of Ancient Egypt
Israel in Egypt
Ókori Egyiptom /kemet.hu/
Ókori Egyiptom /lapozz.hu/
Ókori Egyiptom /wikipedia/
|
emberiség
|
Az emberiség története /wikipedia/
|
 
|
etruszk
|
Etruscan Language
|
 
|
Európa
|
Európa elrablása /a magyar.virtus/
|
 
|
életrajz
|
Életrajz /wikipedia/
|
 
|
élővilág
|
Az élővilág története /wikipedia/
|
 
|
folyóirat
|
Eleink /magyar menedék.com/
Folyóiratok linkjei /elte.hu/
História /história.hu/
Múlt-kor történelmi portál /mult-kor.hu/
|
Ókor /ookor.hu/
Régészeti Magazin
Tudós virtus (írástörténet) /tudós.virtus.hu/  
|
fórum
|
Alternatív elméletek /index.hu/
|
Történelem /index.hu/
|
földtörténet
|
Földtörténet /wikipedia/
|
 
|
francia
|
Franciaország /wikipedia/
|
 
|
gazdaságtörténet
|
Gazdaságtörténet /wikipedia/
|
 
|
genetika
|
A genetika története /wikipedia/
Történeti genetika (Bálint Csanád) /iif.hu/
|
Történeti genetika
Történeti genetikai módszerrel (Bálint - Langó) /iif.hu/
|
görög
|
Athén történelme /wikipedia/
Görögország történelme /wikipedia/
|
Ókori Görögország /wikipedia/  
|
hatti
|
Egy hatti szarvas jelei
|
Hattiak /linksite.hu/
|
honfoglalás
|
Honfoglalás /linksite.hu/
|
 
|
hun
|
A hunok nyelve
Attila /wikipedia/
Az aluhajdengi hun korona ligatúrája
Hun, avar és honfoglaláskori írásemlékek /tudós.virtus/
|
Hunok /linksite.hu/
Katalaunumi (mauriacumi) csata (olasz)
Magyarok, szavárdok, hunok a 2. századi Szarmáciában?
Ucsiraltu: A hun nyelv szavai /tudós.virtus/
|
hükszosz
|
La fin de la dynastie Hiksos
The origins of the Hyksos
|
Who Were the Hyksos?  
|
India
|
India történelme /wikipedia/
Indusvölgyi civilizáció /wikipedia/
|
The Ancient Indus Civilization /harappa.com/  
|
indián
|
Inka civilizáció
|
Maják (angol)
|
indusvölgy
|
Indusvölgyi civilizáció /wikipedia/
|
The Ancient Indus Civilization /harappa.com/
|
Irán
|
Elám /wikipedia/
|
Ókori Irán /wikipedia/
|
irodalom
|
Irodalomtörténet /wikipedia/
|
 
|
írástörténet
|
Írástudomány /linksite.hu/
|
 
|
Japán
|
Japán történelme /wikipedia/
|
 
|
Karthágó
|
Karthágó /wikipedia/
|
 
|
Kárpát-medence
|
A Kárpát-medence története a honfoglalásig /wikipedia/
|
 
|
kelta
|
Kelták /wikipedia/
|
 
|
Kis-Ázsia
|
Hattik (angol) /blogspot.com/
Hettiták /wikipedia/
Lüdia /wikipedia/
|
Phrügia /wikipedia/
Urartu /wikipedia/  
|
Kína
|
Kína történelme /wikipedia/
Kínai piramisok /a magyar.virtus/
|
Ókori Kína /wikipedia/  
|
kommunizmus
|
100 millió halott /gloriavictis.hu/
|
 
|
konferencia
|
Magyarság és kelet, az MVSZ őstörténeti konferenciája
|
 
|
könyv
|
Neményi történelem könyvtára
|
 
|
Közel-Kelet
|
Egyiptom, Fönícia, Kréta (Várkonyi Nándor)
|
 
|
középkor
|
Középkor /lap.hu/
|
 
|
kőkorszak
|
Kőkorszak /wikipedia/
Mezolitikum (átmeneti kőkor)
Neandervölgyi ember /wikipedia/
|
Neolitikum (újkőkor) /wikipedia/
Paleolitikum (őskőkor) /wikipedia/  
|
Kréta
|
Minószi civilizáció /wikipedia/
|
 
|
kusán
|
Kusánok /wikipedia/
|
 
|
kush
|
Kush /wikipedia/
|
Kusita királyság ttp://hu.wikipedia.org/wiki/Kusita_Kir%C3%A1lys%C3%A1g
|
magyar őstörténet
|
Magyar őstörténet /linksite.hu/
|
 
|
magyar
|
1000 év törvényei /1000 év.hu/
1848 /linksite.hu/
1848 /linksite.hu/
1848-49 /wikipedia/
1919 /linksite.hu/
1920 /linksite.hu/
1945 /linksite.hu/
1956 /linksite.hu/
1956 /linksite.hu/
1956 /wikipedia/
1956 Akik lőttek a Kossuth-téren
A székelység eredete
Anonymus Gesta hunga(ro)ruma
Az aradi vértanúk utolsó mondatai
Árpád
Árpádház /lap.hu/
|
Budapest története /wikipedia/
Endre László: Ezer év Pest vármegye földjén /betiltva.com/
Erdély történelme /wikipedia/
Esztergom története /wikipedia/
Honfoglalás /linksite.hu/
Honfoglalás /linksite.hu/
Honfoglalás /wikipedia/
Kárpátalja történelme /wikipedia/
Kézai Simon mester krónikája
Magyar királylány – Szent Piroska – Bizáncban /a magyar.virtus/
Magyar őstörténet /linksite.hu/
Magyar őstörténet /wikipedia/
Magyar történelem /linksite.hu/
Magyar történelem /wikipedia/
Muhi csata /kuruc.info/
Nándorfehérvári csata /wikipedia/
|
Őstörténet Róna-Tas András újabb meséi a magyar történelemről
Rákóczi hadserege /kuruc.info/
Rákóczi szabadságharc /wikipedia/
Rendszerváltás /linksite.hu/
Szent István király /katolikus.hu/
Szent István király pénzverése (Gedai István) /tdyweb.wbteam.com/
Szentgotthárdi csata /wikipedia/
Székely Mózes, Erdély székely fejedelme
Székelyek /linksite.hu/
Tanácsköztársaság (Fekete István: Zsellérek)
Tatárjárás /wikipedia/
Thököly Imre /kuruc.info/
Veres Péter: Az uráli és magyar őshaza meghatározása a legújabb adatok fényében
Veszprém története /wikipedia/
II. világháború /linksite.hu/  
|
Mezopotámia
|
Mezopotámia /wikipedia/
|
 
|
művészettörténet
|
A film története /wikipedia/
|
Művészettörténet /wikipedia/
|
Németország
|
Hitler zsidó volt /antignosztikus.virtus/ http:/.hu/index.php?id=detailed_article&aid=61477
|
Németország történelme /wikipedia/
|
nyelvtörténet
|
Magyar nyelvtörténet /ngkszki.hu/
Magyar nyelvtörténeti korszakok /wikipedia/
Nyelvészet /linksite.hu/
Nyelvtörténet /kislexikon.hu/
|
Nyelvtörténet /némethren.hu/
Spanyol nyelvtörténet /wikipedia/
Varga Géza: A finnugor elmélet alkonya  
|
obi-ugorok
|
Obi-ugorok /linksite.hu/
|
 
|
Olaszország
|
Olaszország történelme /wikipedia/
|
 
|
ókor
|
Ókor /lap.hu/
|
Ókor /wikipedia/
|
örmény
|
Örmény holokauszt /bombagyar.hu/
|
 
|
őskor
|
Kőkorszak /wikipedia/
Őskor /wikipedia/
|
Rézkorszak /wikipedia/  
|
párthus
|
Párthusok /linksite.hu/
|
 
|
politikatörténet
|
Politikatörténet /wikipedia/
|
 
|
rendszerváltás
|
Rendszerváltás /linksite.hu/
|
 
|
reneszánsz
|
Reneszánsz /lap.hu/
|
 
|
régészet
|
Régészet /linksite.hu/
Régészet /wikipedia/
|
Régészeti Magazin  
|
Róma
|
Ókori Róma /wikipedia/
|
 
|
sumerek
|
Sumerek /linksite.hu/
|
 
|
Svédország
|
Svédország történelme /wikipedia/
|
 
|
szabír
|
Patkanov: A szabírok nemzetisége
Szabírok /linksite.hu/
Szabírok és Csaba királyfi (Varga Géza: A székelység eredete) /tudos.virtus/
Varga Géza: Avar-szabír kereszténység /virtus.hu/
|
Z. Tóth Csaba: A „szabir” népnév és változatai I.
Z. Tóth Csaba: A „szabir” népnév és változatai II.
Z. Tóth Csaba: A „szabir” népnév és változatai III.  
|
Szent Korona
|
Szent Korona /linksite.hu/
|
 
|
székely
|
A székelység eredete
Székely Mózes, Erdély székely fejedelme
|
Székelyek /linksite.hu/  
|
szkíta
|
Scythians /wikipedia.org/
Szkíták /linksite.hu/
|
Szkíták /wikipedia/  
|
Szlovénia
|
Szlovénia történelme /wikipedia/
|
 
|
tanulmány
|
A magyar őstörténet kincsestára
Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete
Bobula Ida: A magyar nép eredete
|
Fekete István: Zsellérek
Patkanov: A szabírok nemzetisége
Varga Géza: A finnugor elmélet alkonya
|
tatárjárás
|
Tatárjárás /wikipedia/
|
 
|
technikatörténet
|
Technikatörténet
|
 
|
természettörténet
|
Természettörténet /wikipedia/
|
 
|
Törökország
|
Isztambul története /wikipedia/
|
 
|
történelem
|
Hungarian History (angol/magyar)
Huszadik század (történelem újságcikkekből) /huszadikszazad.hu/
|
Történelem /wikipedia/
Történettudomány /wikipedia/
|
történész
|
Badiny Jós Ferenc történész /wikipedia/
Barabási László történész /wikipedia/
Benda Kálmán történész /wikipedia/
Bendefy László történész /mek.oszk.hu/
Bendefy László történész /wikipedia/
Bobula Ida történész /wikipedia/
David Irving történész /parameter.sk/
Domokos Pál Péter történész /wikipedia/
Ember Mária történész /wikipedia/
Engel Pál történész /wikipedia/
Fejtő Ferenc történész /wikipedia/
Fejtő Ferenc történész
Ferdinandy Mihály történész /wikipedia/
Fraknói Vilmos történész /wikipedia/
Fröhlich Ida történész /wikipedia/
Galgóczy Károly történész /wikipedia/
Gelléri Mór történész /wikipedia/
Glatz Ferenc történész /wikipedia/
Göncz László történész /wikipedia/
Götz László történész /wikipedia/
Hahn István történész /wikipedia/
|
Hanák Péter történész /wikipedia/
Horváth István történész /wikipedia/
Horváth Mihály történész /wikipedia/
Hóman Bálint történész /wikipedia/
Istvánffy Miklós történész /wikipedia/
Jakó Zsigmond történész /virtus.hu/
Juhász Gyula történész /wikipedia/
Kelemen Lajos történész /wikipedia/
Király Béla történész /wikipedia/
Klaniczay Gábor történész /wikipedia/
Komoróczy Géza történész /wikipedia/
Kosáry Domokos történész /wikipedia/
Kőváry László történész /wikipedia/
Kristó Gyula történész /wikipedia/
Kubinyi András történész /wikipedia/
Kuun Géza történész /wikipedia/
László Gyula történész /wikipedia/
Léderer Emma történész
Litván György történész /wikipedia/
Magyar történészek /wikipedia/
Mácza János történész /wikipedia/
|
Mályusz Elemér történész /wikipedia/
Móra Ferenc történész /wikipedia/
Nagy Iván történész /wikipedia/
Ormos Mária történész /wikipedia/
Padányi Viktor történész /wikipedia/
Pauler Gyula történész /wikipedia/
Pesty Frigyes történész /wikipedia/
Pulszky Ferenc történész /wikipedia/
Spira györgy történész /wikipedia/
Szabad György történész /wikipedia/
Szabó Károly történész /wikipedia/
Szabó T. Attila történész /wikipedia/
Szűcs jenő történész /wikipedia/
Tagányi Károly történész /wikipedia/
Tamáska Péter történész /demokrata.hu/
Tácsi István történész /nádori testület.network.hu/
Thaly Kálmán történész /wikipedia/
Varga Géza írástörténész /tar.hu/
Vitek Gábor történész /vitek.atw.hu/
Wojtilla Gyula történész /wikipedia/
Zsigmond László történész /wikipedia/
|
Trianon
|
Trianon /linksite.hu/
|
Trianon vasárnap
|
tudománytörténet
|
Írástudomány /linksite.hu/
Történettudomány /wikipedia/
|
Tudománytörténet /wikipedia/  
|
újkor
|
Újkor /wikipedia/
|
 
|
vallástörténet
|
A kereszténység története /wikipedia/
|
Vallástörténet /wikipedia/
|
vár
|
Vár /lap.hu/
|
 
|
világegyetem
|
A világegyetem története /wikipedia/
|
 
|
világtörténet
|
Nagy Képes Világtörténet
|
Világtörténelem /wikipedia/
|
I. világháború
|
Első világháború /wikipedia/
|
Kolzsvár eleste /virtus.hu/
|
II. világháború
|
1945 /linksite.hu/
David Irving történész /parameter.sk/
Drezda bombázása /magyarsors.hu/
|
Hitler zsidó volt /antignosztikus.virtus/ http:/.hu/index.php?id=detailed_article&aid=61477
Második világháború /wikipedia/  
|
rokon lapok
|
1848 /linksite.hu/
1919 /linksite.hu/
1920 /linksite.hu/
1945 /linksite.hu/
1956 /linksite.hu/
Avarok /linksite.hu/
Honfoglalás /linksite.hu/
|
Hunok /linksite.hu/
Írástudomány /linksite.hu/
Magyar őstörténet /linksite.hu/
Magyar történelem /linksite.hu/
Néprajz /linksite.hu/
Nyelvészet /linksite.hu/
Obi-ugorok /linksite.hu/
|
Párthusok /linksite.hu/
Régészet /linksite.hu/
Sumerek /linksite.hu/
Szabírok /linksite.hu/
Szkíták /linksite.hu/
Tudomány /linksite.hu  
|
konkurrens lapok
|
Történelem /lap.hu/
|
 
|
 
|
a lap leírása:
|
Ezen a linklapon helye van minden olyan lap linkjének, amelyik a történelem megismerését szolgálja és megfelel az elvárható technikai, tartalmi és formai követelményeknek.
***
Módszertani megfontolások
- részlet Varga Géza: "Így írtok ti magyar őstörténetet" c. kötetéből -
A nyelvészeti, őstörténeti kérdések tárgyalásakor a gondolatmenet sikerének, vagy a bukásának titka elsősorban a módszertan. A kutatási területet szűkre szabó módszertan ugyanis – mint azt a finnugrista tanulmányokban tapasztalhatjuk is – eleve meghatározza a felhasználható adatok körét is.
A finnugrista szerzők meg is szokták említeni az általuk gyakorolt tudomány behozhatatlan előnyét a dilettánsok hipotéziseivel szemben, amelyet szerintük a finnugrizmus tudományos módszertana biztosít. Vásáry István dolgozata lehetőséget nyújt arra, hogy ezt a módszertant működés közben tanulmányozzuk.
E szerint hiába vezette le Zsirai Miklós "hatalmas apparátussal" (azaz a finnugrista nyelvtudomány általa gyakorolt módszertanával) az Ugra nevet az onogurból. Elegendő ezzel szemben a "prekoncepció" jelző alkalmazása és ennek hatására a finnugrista módszertan minden eredménye – Zsirai fáradozásaival egyetemben – semmivé foszlik.
A nagyobb tudományos hitel kedvéért még hivatkozni lehet egy feltevésre is (hogy a magyarok elköltözése az V. században történt) s ezzel a Zsirai-féle finnugrista módszertan végképp alulmarad a Vásáry-féle finnugrista módszertannal szemben. A szerző tudja, hogy a kifogása eleve erőtlen, hiszen a magyarok sohasem költöztek el Jugriából, csak legfeljebb be Jugriába. A módszeresen alkalmazott Vásáry-féle finnugrista érvelés lényege nem a szakismeret, a logika és az etika; hanem a megfelelően kiválasztott jelző.
Így jár el a moszkvai tudással szemben is, amely a jugrikat és az ugrikat összevetette egymással. E hagyományt – a szerző módszerének megfelelően – nem feltárni és megérteni kell, hanem a „hamis etimológián alapuló tudákos” jelzővel érdemi tárgyalás nélkül a papírkosárba seperni.
Zsirai magyarázatát a „formális nyelvészeti konstrukció” ítélettel utasítja el. Jó lesz megjegyezni, mert ez a Vásáry-féle csodafegyver bármelyik finnugrista etimológia ellenében alkalmazható.
Róna-Tas András Jugriával kapcsolatos hipotézise és új adata a „nem tudott meggyőzni” értékelést kapta Vásáry Istvántól.
Munkácsi Bernát finnugrista módszertanon nyugvó álláspontja „is egy formális nyelvészeti konstrukció”.
Megkapja a magáét a régi irodalom, vagy a forrás is, ha nem azonos az álláspontja Vásáry Istvánéval. Például a „hun, onogur, ungar nevek a régi irodalomban teljes káoszban voltak, mindegyik mindegyikkel azonos volt, még a XVIII. században is Bonbardi Mihály és Desericzky Ince a Jordanes-féle onogurokban magyarokat lát”. Hozzátehetjük, hogy joggal, mert Jordanes a hunok kortársaként, a hunok által tönkrevert gótok történetírójaként kétségkívül jobban ismerte a hunok és az onogurok történetét Vásáry Istvánnál. S Jordanes a prémkereskedelemmel foglalkozó onogurokról (akiket felváltva nevez szabíroknak is) Attila halála után nem sokkal azt állítja, hogy egyszer már jártak a Kárpát-medencében. Ezért végső soron érthető is, hogy a hunok és a magyarok azonosságát ok nélkül tagadó Vásáry István a forrást és a rá épülő régi irodalmat egy jelzővel véli eltakaríthatónak. Hiszen tudományos igényű érve nem lehet.
A jelzővel való érvelés mellett fontos ismertetője e finnugrista módszertannak a teljességre való törekvés hiánya is. Amikor például az a kérdés, hogy egy problémának hány megoldása lehet, alapvető különbség mutatkozik az informatikusok és a nyelvészek eljárása között. Az informatikusnak minden lehetséges megoldást ki kell dolgoznia a szoftver írása közben, mert különben elszáll a szoftvere a feldolgozandó adatokkal való szembesüléskor.
A nyelvészek a jelek szerint nem ennyire alaposak. Ők többnyire egyetlen megoldást említenek a sok alternatíva közül s a többit nem is tárgyalják. Amikor például azt kell eldönteni, hogy a jugurból keletkezett-e hangátvetéssel az ujgur, vagy fordítva – akkor a szerző szerint elegendő csupán az egyik lehetőséget megemlíteni, a másik lehetőségnek a felvetése is szükségtelen.
Módszertani értékű a finnugrista szerzők végletes elzárkózása a székely írástörténet által kínált lehetőségek felhasználásától, és az ebből fakadó mélységes tudatlanságuk az írástörténeti, ősvallási adatokat illetően. A jelen cikk ábrái kellően illusztrálják ezt a helyzetet: az írástörténeti adatok figyelembevétele gyökeresen átrajzolja a képet.
A finnugrista módszertan jellegzetes eleme a hunfalvysta állításokat cáfoló adatok és körülmények elhallgatása. Ezt Németh Gyula – a neves turkológus előd – a székelyek hun eredethagyományának tárgyalása kapcsán kifejezetten javasolta is a követőinek. Vásáry István dolgozatában – ennek megfelelően – több jelét is találjuk például a hun kapcsolatok említés nélkül hagyásának, mert a finnugrizmus legfőbb törekvése a hun-székely-magyar azonosság tagadása.
Például ama történeti és kronológiai kifogások felsorolásakor is találunk erre illusztrációt, amelyek Vásáry István szerint cáfolják a Zsirai-féle Jugria-magyarázatot. A szerző így érvel: „tegyük fel, hogy ... az onogurok tényleg ... 463 táján vonultak a Kaukázus északi ... vidékére. ... legkorábban a VIII-IX. század fordulóján költöztek fel a Középső-Volga vidékére a Kubán mentéről. A név ismeretében tehát a volgai bolgároknál kb. 800 a terminus ante quem. Mi történt akkor az onogur elnevezéssel Délnyugat-Szibériában a közben eltelt mintegy 350 év alatt? Ki, milyen nép használta ezt a terminust, hiszen a későbbi Jugra elnevezés esetében láthattuk, hogy nem ez volt a vogulok-osztjákok önelnevezése. A 463 és 800 közötti időszak Délnyugat-Szibériában teljes homályban van. De a legfőbb baj az, hogy a 463-as nagy népvándorlásban részt vevő ogur, saragur és onogur népek lakhelyét maga az újabb kutatás ... a Kazak-steppe déli részére helyezte.”
Vásáry István gondosan elkerüli annak megemlítését, hogy a tárgyalt időszakban (350 és 557 között) a vidéket nem a kazakok, hanem az avarok és a hunok (varchoniták, magyarul: várkonyok) lakták. Kazak-steppeként emlegetni történelmietlen. A Turáni-alföldet a Hun Birodalom uralta s a hunok tartották kézben az északi erdőlakókkal folytatott prémkereskedelmet is. Ennek köszönhetően jutott el a hun dinasztia nemzetségjele az obi-ugorok földjére, Jugriába (1. ábra). Azaz Vásáry István állításával szemben van olyan adatunk, amelyik tájékoztat arról, hogy a Jugria név miként juthatott el a „Kazak-steppéről” (pontosabban a Hun Birodalomból) az északi erdőkbe.
A finnugrizmus véges lehetőségeit, bezárkózását és indokolatlan önhittségét illusztrálja Vásáry István következő – módszertani jelentőségű – álláspontja: „A magyar őstörténeti kutatások bizonyos szempontból lehetőségeik végére értek. Az írott forrásanyag igen szűkös, és a magyar nyelv és finnugrisztika magyar őstörténeti vonatkozásait is zömében feltárták. Az elmúlt száz év modern tudományossága ontotta a jó és kevésbé jó összefoglalásokat és cikkeket, szolid és kalandos elméleteket. A történeti források és a nyelvészet területén semmilyen látványos előrelépésre nem számíthatunk”.
Súlyos és lehangoló szavak lennének ezek, ha Vásáry Istvánnak igaza lenne. Azonban ez a komor jövő csak arra a finnugrista „tudományra” igaz, amit Vásáry István képvisel, amelyik nem hajlandó tudomásul venni és forrásként feldolgozni a székely rovásírás eredetével kapcsolatos adathalmazt. Valójában tehát éppen ellenkezője a helyzet annak, mint amit Vásáry István állít.
Írástörténeti adatok (ha úgy tetszik írásos források) serege vár feldolgozásra és tudós értékelésre. Kétségtelen, hogy ezek további fényt deríthetnek a Jugria kérdésre, amint az is nyilvánvaló, hogy ezek a hagyományos történelemszemléletet támasztják alá és nem a Vásáry István által képviselt finnugrista álláspontot.
A lehetséges ellenvéleményeket Vásáry István röviden elintézi: „Ami pedig az egyre növekvő mennyiségű dilettáns írásokat illeti ... nem érdemes rájuk reagálni.”
A Vásáry István által követett módszertan arra a feltételezésre épül, hogy a kutatás lényegében befejezettnek tekinthető, alapvetően új felismerések már nem várhatók, a finnugrista tudomány a megvilágosodottság állapotába érkezett; a másként gondolkodók pedig elmebetegek, akiknek az álláspontjával nem kell foglalkozni.
Mondanunk sem kell, hogy ezek a feltételezések nem bizonyíthatók. Azt azonban minden logikus gondolkodásra képes ember érzi, hogy egy tudományos igényű módszertan – a magyar őstörténetkutatás nyilvánvaló csődje és a kihasználatlan kutatási lehetőségek serege mellett – nem helyezkedhet arra az elvi alapállásra, hogy a kutatás lényegében már kimerítette a lehetőségeit, a tudomány minden fontos kérdést megválaszolt, nincs mód az előrelépésre, nincs szükség a vitákra.
Ez a módszertani jelentőségű álláspont a tudományos megismerés lehetőségének tagadása, amelyet azonban mégsem érdemes tudománytalannak nevezni. A hasonló módszerű finnugrista írások sora miatt ugyanis a tudomány szó jelentése bizonytalanná vált és devalválódott. Ehhez a „tudományhoz” ezek a „módszerek” illenek.
Számunkra elegendő annak felmérése, hogy a Vásáry István által alkalmazott finnugrista módszer a magyar őstörténet tisztázásának jelentős akadálya.
|