| látogatók(10189, 0) | linkajánló | lapszerkesztés | kapcsolat | lapfórum | bejelentkezés | |||||
| szentgyörgyvölgyi.tehénszobor.linksite.hu |
|
INGYENES HIRDETÉS 1. számú hely INGYENES HIRDETÉS 3. számú hely INGYENES HIRDETÉS 5. számú hely INGYENES HIRDETÉS 7. számú hely |
INGYENES HIRDETÉS 2. számú hely INGYENES HIRDETÉS 6. számú hely |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
cikk |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A táj régészete (beszélgetés Bánffy Eszterrel) /otka.hu/ Átmeneti kultúra (beszélgetés Bánffy Eszterrel) |
Bánffy Eszter és a szentgyörgyvölgyi tehénszobor szójelei /szentgyörgyvölgy.hu/ |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
datálás |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Melyik a korábbi írásemlék: a szentgyörgyvölgyi tehénszobor, vagy a tatárlakai tábla? |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
ég szójel |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A székely írás g (ég) jele |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
írástörténész |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Varga Géza |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
könyv |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Bánffy Eszter: The 6th Millennium BC Boundary in western Transdanubia ... |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
olvasat |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
7500 éves magyar nyelvű szöveg a szentgyörgyvölgyi tehénszobron |
Bánffy Eszter és a szentgyörgyvölgyi tehénszobor szójelei /szentgyörgyvölgy.hu/ |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
párhuzam |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Egy uráli medveidol szimbolikája |
Kőkori írásemlékek /góbé portál.com/ |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
régész |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Bánffy Eszter doktori értekezésének nyilvános vitája /mta.hu/ |
Bánffy Eszter szakmai életrajza /mta.hu/ |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
sajtó |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Revita tévé: Rejtélyes írásjelek a szobron Szombathelyi tévé: Mit üzen a szobor? /tv szombathely.hu/ |
Zalaegerszegi tévé: Mit üzen a szobor? |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
sarok szójel |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A székely írás s (sarok) jele /tudós.virtus/ |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
szakvélemény |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Kozmács István a szentgyörgyvölgyi tehénszoborról /tudós.virtus/ |
Régész szakvélemény a szentgyörgyvölgyi tehénszobor olvasatáról /tudós.virtus/ |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
szár szójel |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A székely írás sz (szár) jele /tudós.virtus/ |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Szentgyörgyvölgy |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Szentgyörgyvölgy /wikipedia/ |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Ten szójel |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A Szabír ős Ten jelképe a Sindümúzeumban /tudós.virtus/ A székely írás t betűje /tudós.virtus/ |
A székely rovásírás nt/tn (Ten) jele /tudós.virtus/ |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
tudományos hasznosítás |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A szentgyörgyvölgyi tehénszobor fényképezése és másolása /tudós.virtus/ |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
visszhang |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az uráli medvéről és a szentgyörgyvölgyi tehénszoborról /balatonbaikal.com/ |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
vita |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Léteznek-e a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor székely jelekkel rokon jelei? |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
rokon lapok |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A honfoglalók könyvtárai /linksite.hu/ Avarok /linksite.hu/ Betű /linksite.hu/ Fazekas /linksite.hu/ Hunok /linksite.hu/ Írástudomány /linksite.hu/ Könyv apróhirdetés /linksite.hu/ Könyvkereső /linksite.hu/ Magyar hieroglif írás /linksite.hu/ Magyar őstörténet /linksite.hu/ Magyar ősvallás /linksite.hu/ Magyar régészet /linksite.hu/ |
Néprajz /linksite.hu/ Nyelvészet /linksite.hu/ Őrség /linksite.hu/ Régészet /linksite.hu/ Rovásreform /linksite.hu/ Sindümúzeum /linksite.hu/ Szent Korona /linksite.hu/ Székely rovásírás /linksite.hu/ Tatárlakai táblák /linksite.hu/ www.linksite.hu/lapok/tatarlakai.tablak/ Tordos-Vincsa írás /linksite.hu/ Történelem /linksite.hu/ Tudomány /linksite.hu/ |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
konkurrens lapok |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
a lap leírása: |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A ZTV nyomán a szombathelyi média is hírt adott arról a szenzációs írásemlékről, amely az akadémikus írástörténet végét jelenti. Az alábbi hírt a Szombathelyi Televízió honlapján is el lehet olvasni a következő címmel és adatokkal egyetemben: *** Zalaegerszeg: Mit üzen a szobor? 2008. július 09., szerda 11 óra 01 perc adásban: 2008. július 09., szerda 19 óra 00 perc 1995-ben egy 7500 éves falu nyomaira, köztük egy jelekkel borított állatfigurára bukkantak a régészek a Kerka völgyében, a Szentgyörgyvölgy határában lévő Pityerdombon. A " szentgyörgyvölgyi tehénszobor " néven elhíresült figura Varga Géza szerint írásjeleket tartalmaz. A 7500 éves állatfigurán négy jel található az írástörténész szerint. Az egyik a tehén fején található méltóságjel, a másik a lábán lévő sarokjel, ami az ősvallási elképzelés szerint azokat a hegyeket jelképezi, amelyek a világ sarkain tartották az ég boltozatát. A harmadik jel a figura oldalán az égbolt ívére utal, míg a negyedik az állat farka alatt a termékenységgel van összefüggésben. A régészek álláspontja szerint azonban az újkőkori népek nem ismerték az írást, és a hasonló értelmezésektől elzárkóznak. A televíziónk által megkérdezett szakember szerint a szentgyörgyvölgyi tehénszobor felületén nem értelmezhetők írásként a jelek. Varga Géza szerint viszont a régészek nem értenek az írástörténethez, és a vitatott lelet nyilvánvaló írásemlék, annak, aki tud belőle olvasni. ZTV *** Eddig a hír. Rövid és tömör, szinte nem is kellene többet hozzátenni. Azonban mégis feltűnhet mindenkinek, hogy a megkérdezett (minden bizonnyal neves) szakember nem vállalta nevével együtt az álláspontját. Nyilván azért, mert érezte, hogy az a mai ismeretek mellett már tarthatatlan, vagy egzisztenciális kockázatot rejt. Megértjük a minden bizonnyal tiszteletre méltó szakember dilemmáját. Azt a nyilvánvaló butaságot, amit a televízó riporterének mondott, ma már nem vállalhatja nyílt sisakkal - hiszen sejthette, hogy egy korrekt vitában azonnal érvek nélkül maradna és megszégyenülne. Így azonban - az inkognitóját megőrízve - még kifizethette a televízióriportert egy semmitmondó mellébeszéléssel. Mert mit is jelent az, hogy az újkőkori népek nem ismerték az írást, ha itt van a szemünk előtt egy elolvasható újkőkori írásemlék? Azt, hogy a régészünk felmondja az iskolában tanultakat, mert saját álláspont kialakításához nincs sem elegendő tudása, sem elegendő bátorsága. Ami a régészek írástörténeti szaktudását illeti, I. J. Gelb mellett Püspöki Nagy Péter és Sándor Klára is éppen elég világosan elmondta már, hogy ilyesmivel az akadémikus tudomány nem rendelkezik. Nem jobb a helyzet a bátorság terén sem. Ha ugyanis arról beszélne, hogy ezen a tehénszobron a székely írás jeleit azonosíthatjuk, akkor elveszíthetné az állását, de a kultúrpolitika jelenlegi állása mellett legalábbis le kellene mondania a karrierjéről. A dolgok menetét azonban nem lehet megállítani. A tehénszobornak köztéri változatai fognak megjelenni, amelyet ezrek látnak majd. Túristák viszik majd ajándékképpen messzi országokba a másolatát, vagy a róla írt köteteket, a róla készített fényképeket. A tudományos igényű érvek híján névtelenül fanyalgók valóban jobban teszik, ha nem vállalják nyilvánosan a saját álláspontjukat, mert hamarosan nevetségessé válnának. *** Írás, vagy díszítés? Időnként felmerül a kérdés, hogy a régészeti leleteken, vagy a népművészet tárgyain lévő mintázat írásnak, vagy csupán díszítésnek tekinthető-e? A korondi gyertyatartó törzsén látható égigérő fa két virágának olvasata fentről lefelé: "magas ős(i) kő" és "ős Ten (Isten)" Ilyen kérdéses esetet jelenthet egyesek számára például a szentgyörgyvölgyi tehénszobron, vagy a korondi gyertyatartón lévő jelsor is. Időről-időre felmerül a kérdés, hogy ezekben és a hasonló esetekben írásról van-e szó, vagy csupán díszítésről? A kérdésre elvileg könnyen válaszolhatunk: - ha el lehet olvasni, akkor írás; - ha szép, akkor díszítés; - ha szép is, meg olvasható is, akkor díszes írás. A válasz tehát elvileg egyszerű, az egyes "szakértők" által a kérdésre adott konkrét válaszok mégsem ellentmondásmentesek. Azért van ez így, mert pl. a kőkori világmodellek szójeleit szinte senki sem tudja elolvasni. Ami tulajdonképpen érthető is, hiszen nem maradtak ránk korabeli jelszótárak és a világmodellek olvasási módját sem tanítják az iskolákban. Ezért aztán könnyű díszítésnek vélni az esetenként képszerű szójeleket. Ebből persze az következik, hogy esetenként nem az írásemlékekkel, hanem a díszítést emlegető "szakértők" tudásával lehet baj. 2. ábra. A szentgyörgyvölgyi tehénszobor jeleinek olvasata: sarok, ég, szár "úr", Ten "tenyész, Isten, Athéné" (vö. sumer tin "élet"!) A világmodellek olvasási módja Mindkét fenti példa egy-egy elolvasható világmodell. - A szentgyörgyvölgyi tehénszobor egy térbeli világmodell (a négy oszlop által tartott, Istennel azonos égboltozatot illusztrálja). - A korondi gyertyatartó pedig egy mozgó világmodell (a világoszloppal azonos Istent, a Napból eredő szent folyókat jelképezi). Márpedig a világmodell egy önálló műfaj, amelynek az olvasási módja is sajátos. A különbség érzékelésére érdemes összevetni a jelen cikk szerkezetét e világmodellek szerkezetével. E cikkben balról jobbra és fentről lefelé haladó írásjelek követik egymást. Ennek megfelelően soronként lehet elolvasni a nyelv hagjait és szavait is, amelyek egy folyamatos és kötött szöveget alkotva meghatározzák a közölni kívánt gondolatot. Aki ezt a latin betűkkel írt szöveget elolvasta, annak jó lehetősége van a teljes mondanivaló pontos megértésére. Ezt a gondolatrögzítési és olvasási módot a modern világban mindenki ismeri. A világmodellek olvasását ezzel szemben többnyire bárhol elkezdhetjük. A rajta lévő jeleket nem szükséges folyamatosan olvasnunk, mert azok nem alkotnak kötött sorrendű szöveget. A szentgyörgyvölgyi tehénszobor jelei csupán egy-egy részletét magyarázzák meg a szobornak és az általa illusztrált mítikus világképnek. Ezekből a részletekből csak az ősvallás tételeit ismerő olvasó fejében áll össze az az üzenet, amit a szobor alkotója ki akart fejezni A szobor szójelei tehát csak akkor adnak értelmes és egész jelentést, ha figyelembe vesszük magának a szobornak a szimbolikáját is. Ezt a szimbolikát csak vázlatpontszerűen jelzik a tehén testén lévő szójelek. Azaz a kőkori művész mondanivalóját a szójelek, a szobor és az egykor jól ismert ősvallási tételek együttes segítségével lehet megérteni:. A szobor "olvasójának" nagyobb a szabadsági foka, amikor a szobor jelentését szavakba kell foglalnia. Hiszen csak a vázlatpontok vannak leírva, a többi a tudásától függ. Hasonló ez valamelyest a modern térképek olvasási rendjéhez, amely szintén kötetlen, s az elolvasható térképrészek sem mindig adnak folyamatos szöveget. Idősebb olvasóim emlékezhetnek még a hentesüzletek falán egykor látható sertés- és szarvasmarha-ábrázolásokra. E színes nyomatokon az állatok testrészeire csupán egy-egy szó volt felírva. A combra a comb, a tarjára a tarja, az oldalasra az oldalas - azaz minden testrészre egyetlen szó került. A szavakat ezeken az ábrázolásokon sem kellett folyamatos szövegként sorban elolvasni; azok mégis érthetőek voltak. Az egyes szavakat ugyanis maga az állatábrázolás fogta egységbe. Ráadásul mindenki tudta, hogy a hentesnél a főzéshez szükséges húsfélék között lehet válogatni, s ez az ábra az eligazodást könnyíti meg. Ha egy ilyen ábra szavait valaki legymás után akarná írni egy papírlapra, azok nem adnának értelmes mondatot, csupán egy felsorolást. Ebből a számunkra az a tanulság, hogy nem elegendő az írásjelek elolvasása. Az írásemlék teljes mondanivalója akkor fog kibontakozni előttünk, ha ismerjük az ábrázolás egyéb körülményeit is. A szentgyörgyvölgyi tehénszobor esetében csak annyival nehezebb a helyzet, hogy ott a szavakat egyetlen szójellel írták le, és a térbeli ábrázolás jeleit a mai olvasó számára nem feltétlenül ismert ősvallási eszmék szervezik egységbe. Az írásrendszerek eltérése Nehézséget jelent az is, hogy írás alatt a mai közönség többnyire fonetikus betűírást ért, s a szóírások és a nem fonetikus írások jórészt ismeretlenek a "szakértők" előtt is. Ha az elolvasandó tárgyra nézve megértjük annak ősvallási mondanivalóját, akkor az már eleve lehet egy nem fonetikus írás (mert az írás a gondolat rögzítése jelekkel). Ha ezen felül még egy-két szót is hangzósítani tudunk, akkor már fonetikus írásról van szó. A fonetikus írásokon belül megkülönböztethetünk szó- szótagoló és betűírásokat. A nagyérdemű közönség - ide értve a "szakértők" többségét is - csak a betűírások olvasásában jártas. Ebből az következik, hogy aki véleményt akar nyilvánítani a szójelekkel írt világmodellek olvasási lehetőségéről, annak előbb meg kell tanulnia a szójeleket és meg kell ismernie a világmodelleket. Hiszen ezek nélkül aligha értheti meg és olvashatja el őket - amint a latin betűk ismerete nélkül sem lehet a latinbetűs szöveget elolvasni. Ebből következően az írásrendszert nem ismerő szakértők ítélete nem véletlenszerű, hanem törvényszerűen díszítéspárti. A hozzá nem értők egyik ismérve, hogy díszítésnek tartják a kőkori írásokat és tagadják azok elolvasható voltát. Elképzelhető természetesen ennek az ellenkezője is, amikor egy díszítésbe "belemagyaráz" valaki egy olvasatot. Azt, hogy valódi olvasatról, vagy csupán fantáziálásról van-e szó, a tudományos bizonyítás eszközeivel lehet eldönteni. Milyen a tudományos igényű bizonyítás? Egy tudományos igényű bizonyításnak a létező adatokat kell egységes rendszerbe szerveznie egy elmélet segítségével. Ha ez az egység zárt (azaz nem képzelhető el jobb magyarázat), akkor a tétel bizonyított. Egy ilyen állítás cáfolata csak még jobb magyarázattal (több adattal, jobban illeszkedő érveléssel) lehetséges. A tudományos álláspont a hasonló, egymást meghaladó érvelések sorából áll, ezeknek megfelelően folyamatosan változhat. Például a hentesüzlet ábráján lévő szavak összefüggése (a szavak olvasatának helyessége) akkor nyilvánvaló, ha ezek mindegyike ugyanazon állat különböző testrészének a neve. Ez esetben a szavak összetartozása egyértelmű és ez igazolhatja az olvasat helyességét. Hasonló a helyzet egy világmodell szójeleinek olvasata esetében is. Ha ez az olvasat megfelelően illusztrálja az ősvallás máshonnan is ismert témáit, akkor az olvasat helyes. Mindent összevetve: a fenti két példa esetében fonetikus (szó)írásról van szó; mert a képszerű szójelek jelentését és hangalakját is meg tudjuk határozni a rokon írásrendszerek: a székely, a kínai és a sumer írás segítségével. Mivel pedig a szavakat is el tudtuk olvasni, ezért nyilvánvalóan nem díszítésről, hanem írásról, sőt fonetikus írásról van szó. Szükséges-e választanunk díszítés vagy írás között? Amint egy analfabéta a latin betűket is tarthatja értelmetlen díszítésnek; ugyanúgy foglalhat el téves álláspontot egy mai "szakértő" is a kőkori világmodellek jelkészletével kapcsolatban. Jellemzően úgy foglalnak állást, hogy ha a vizsgált rajzolat díszítés, akkor nem lehet írás. Pedig a kettő nem zárja ki egymást. Bizonyság erre a magyar nyelv írás szavának két jelentése (ez ugyanis nem csak írás, hanem rajzolás értelmű is). Például a tojásfestők és a fazekasok is írókát használnak a sokszor kőkori világmodellt hordozó tárgyaik megrajzolásakor. Az írástörténet is fel tud mutatni olyan írásokat, amelyeket kifejezetten díszítő célzattal, ünnepélyes alkalmakra tartogattak. Ilyen például az egyiptomi hieroglif írás is, amely mellett két hétköznapi jellegű írása is volt az egyiptomiaknak. Nincs tehát okunk arra, hogy a díszes írásjeleket csak díszítésnek tekintsük. Különösen igaz ez a magyar ősvallás jelkészletére, amelyből a székely írás kialakult. Az ősvallás természetvallás lévén, a jelei is a természet dolgait ábrázolták. Ebből következően a jelek képszerűek és az íráshordozó jellegétől függően többé vagy kevésbbé díszesek is voltak. Ezért például a fazekasjelek és a székely írásjelek közötti határ esetenként nehezen állapítható meg (sőt azt nem is szükséges meghúznunk). Inkább csak tendenciának tekinthető, hogy a fazekasjelek díszesebbek és szavakat jelölnek, míg a székely írásjelek lineárisak és gyakoribb közöttük a betű. Azaz hasonló különbség mutatkozik itt is, mint a díszes hieroglifák és a hétköznapi használatra szánt egyiptomi démotikus és hieratikus írás között. Ha a fentieket sikerült megemészteni, akkor sikeresebben tudjuk elhatárolni egymástól a díszítéseket és az írásokat. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||