A Magyarország mai nyugati határán fekvő régió Győr-Moson-Sopron, Vas- és Zala-megyét foglalja magába. A tájat egykor a Pannon-beltenger borította, a feltöltődés során létrejött nagytájai a Kisalföld, a Szigetköz, a Rábaköz, a Pannonhalmi-dombság, Soproni-hegység, a Kőszegi-hegység, a Kemeneshát, a Vasi-dombság, a Ság-hegy és a Zalai-dombság. A régió folyói a Rába, Duna, Zala, Pinka, Gyöngyös, Répce és az Ikva.
A római korban Pannónia a Római Birodalom provinciája volt. A később felfedezett termálvíz-kincs lehetővé tette a római alapokon nyugvó fürdőkultúra továbbfejlesztését. A bor és szőlő kultúrája is ókori eredetű, ma 3 borvidék őrzi a hagyományokat. Nyugat-Magyarországot egykor észak-déli irányban átszelte a híres Borostyánkő-út, mely a Római Birodalom észak-déli kereskedelmének fontos útvonala volt.
A hunok (Attila magyarjai) a Római Birodalommal kötött szerződés értelmében vették birtokba Pannóniát. Az avarok (Baján magyarjai) és az Árpád alatt visszatérő magyarok szintén szerződés alapján telepedtek meg a Kárpát-medencében.
Nyugati határőr-vidékként a nyugati szomszédok miatt állandó fenyegetettségnek volt kitéve a középkorban.
Későbbi korokban a vidéken gyönyörű kastélyok épültek: a fertődi Esterházy- kastély, a nagycenki Széchenyi- kastély, a sárvári Nádasdy- vár, valamint a körmendi, egervári vagy a zalacsányi épületegyüttesek. A Bécshez közeli fekvés miatt a leggazdagabb főúri családok telepedtek le a régióban.
Győr-Moson-Sopron-megye területe 4062 négyzetkilométer, fontos ipari körzet. Városai: Győr, Sopron, Csorna, Fertőd, Kapuvár, Mosonmagyaróvár, Tét és Pannonhalma. A megye kultúrtörténeti emlékekben gazdag, két világörökségi helyszín is található itt. A Fertő-táj természeti és kultúrtörténeti emlékei miatt vonzó idegenforgalmi üdülőkörzet. A Pannonhalmi Bencés Főapátság által őrzött kultúra elbűvöli a látogatót. A kedvező klímának köszönhetően fejlett szőlő és borkultúra alakult ki a környéken.
A barokk stílus több város építészeti emlékein felismerhető. Nevezetes a győri barokk belváros, amely minden évben színes rendezvények helyszíne. A fertődi Esterházy- kastély szintén barokk stílusban épült, itt évente rendeznek hangversenysorozatokat, amelyek színvonala méltó a kastélyhoz. A Szigetközben érintetlen szigetvilág kínál kikapcsolódási lehetőséget. Kiépített kerékpárút található a Szigetközben és a Fertő-tó körül is. Ugyanitt a vízisportok szerelmesei is megtalálják a lehetőséget kedvenc időtöltésükhöz. Nyugat-Magyarországon több jelentős román kori templom is található, közülük a a lébényi templom Győr-Moson-Sopron megyében.
A Rábaközi Múzeum a kapuvári barokk várkastélyban mutatja be a helyi népviselet gazdag gyűjteményét.
Vas megye a trianoni országcsonkítás óta az ország egyik legkisebb megyéje, területéből csupán 3337 négyzetkilométer maradt az anyaországban. Székhelye Szombathely. A Római Birodalom idején fontos katonai és gazdasági központ. Claudius császár alapította Colonia Claudia Savariensium, azaz Savaria néven i. sz. 50 körül. Jelentős vallástörténeti kincse az Isis-szentély. A római kor hangulatát idéző országos jelentőségű mulatság az évente megrendezésre kerülő Savaria Karnevál, amelynek keretében jelmezes felvonulás, színházi előadások, rabszolgavásár, gyermekprogramok, valamint korhű gasztronómiai kínálat is szerepel.
További városai: Celldömölk, Csepreg, Körmend, Kőszeg, Répcelak, Sárvár, Szentgotthárd, Vasvár. A sárvári vár a XVI. században a hazai reformáció kulturális és vallási központja volt. Itt adták ki az első magyar nyelvű nyomtatott könyvet, a Sylvester János által fordított Új Testamentumot 1541-ben.
Vas megye névadó települése Vasvár, amely nevét a korai Árpád- korban itt gyakorolt, gyepvasérc-feldolgozáson alapuló - sztyepi típusú - kohászatáról kapta. A város közelében húzódó, részben helyreállított sáncot a magyar államalapítás idején létesítették.
Vas-megye éghajlata hűvösebb és csapadékosabb, levegője tisztább, mint hazánk más tájain. Az éghajlatváltozás miatt ez azt jelenti, hogy itt a legnagyobb kánikulában is kellemesebb körülmények között lehet nyaralni. A vas-megyei Őrség hazánk egyik leglátogatottab turisztikai régiója. Zöld tájai, kitűnő klímája, szép műemlékei, a közelben található termálstrandok és kitűnő éttermei miatt kedvelt üdülőkörzetek fejlődtek itt ki. A vadászoknak, horgászoknak, kirándulóknak sok erdő és apró tó kínál kitűnő terepet.
Berzsenyi Dániel, Weöres Sándor vas-megyei származású.
Zala megye az érintetlen természet, az élő népművészet, a falusi vendéglátás, a gyógy- és termálfürdők, kitűnő kirándulási és pihenési lehetőségek és - az Őrséghez hasonlóan - dimbes-dombos göcseji táj kerete. Zala megye területe a trianoni országcsonkítás után 3784 négyzetkilométer. Városai: Nagykanizsa, Hévíz, Keszthely, Lenti, Letenye, Zalakaros, Zalalövő és Zalaszentgrót.
Zala megyében a neoliberális országpusztítás ellenére is jelentős maradt az állattenyésztés, valamint a gyümölcs- és szőlőtermesztés. Sok az erdő, vadállománya elsőrangú, ennek köszönhetően népszerű sport errefelé a vadászat.
A Zala, Válicka és a Kerka folyók által határolt, kb. 70 községet magában foglaló táji, néprajzi egység a Göcsej. Az elzártság miatt egykor jórészt önellátó gazdálkodásra rendezkedtek be. A gazdaságon belül elsősorban az erdő lett a létalapjuk, valamint a falvak határában lévő szőlőhegyek.
Deák Ferenc Söjtörön született, szülőházában ma állandó kiállítás van. |