Linkgyűjtemény - Muravidék.linksite.hu

Muravidék.linksite.hu

adatbázis	néprajz	régészet	szállás
személyiségek	tanulmány	települések	történelem
turizmus	túrák	rokon lapok	konkurrens lapok

INGYENES
HIRDETÉS

1. számú hely

INGYENES
HIRDETÉS

2. számú hely

INGYENES
HIRDETÉS

4. számú hely

Muravidék /lap.hu/

Muravidék /Tudós virtus/

Muravidék /wikipedia/

Dobronaki borozó hímestojással és muravidéki ... /Tudós virtus/

Muravidéki hímestojások székely rovásjelek párhuzamával /Tudós virtus/

Szlovéniai magyarok /wikipedia/

A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor /Cserépmadár szállás/

A Zalaváron előkerült glagolita betűk és a hozzájuk kapcsolódó csúsztatások

Azonos-e Zalavár Mosaburggal? /Tudós virtus/

Cserépmadár szállás (Őrség, Velemér)

Csinyálóház (Őrség, Velemér)

személyiségek

Tkálecz Vilmos /wikipedia/

Zala György szobrász

Göncz László: A muravidéki magyarság

Sebjanics a magyar-szlovén kulturális kapcsolatok kezdeteiről

települések

Muraszombat /Tudós virtus/

Muravidék települései /wikipedia/

történelem

A Vendvidéki Köztársaság

Bánovci termálstrandja

Lendvai termálstrand

A Muravidéken is átvezető őrségi túrák

rokon lapok

Felvidék /linksite.hu/
Őrségi túrák

Székelyföld /linksite.hu/
Zalavár /linksite.hu/

konkurrens lapok

Muravidék /lap.hu/

Muravidék /wikipedia/

a lap leírása:

Sebjanics a magyar-szlovén kulturális kapcsolatok kezdeteiről

A szlovéniai magyarok 1995-ös évkönyvében olvastam néhány ismerős hazugságot a magyarok és a vendek (tótok, szlovének) kulturális kapcsolatainak kezdeteiről.

Bevezető
.
Amikor első ízben jártam Muraszombaton, a családommal együtt betértem egy presszóba és jól érthetően, magyarul azt mondtam: - Jó napot adjon Isten! - Amire aztán megfagyott a levegő a helyiségben, ahol vagy 20 ember üldögélt. A korábbi, presszókban szokásos beszédmoraj megszűnt. A dermedt csend hosszúnak tűnő percei után a pult mögül kijött hozzám a presszósnő és halkan, hogy inkább csak én halljam, tiszta magyarsággal megkérdezte, mit is kívánunk fogyasztani.
.
Nem hiszem, hogy félreértettem volna a helyzetet, mert két hasonló élményben is volt részem azóta a Muravidéken.
.
Az egyik marácfürdői (Alsómarác, Moravske Toplice) presszóban a magyarul elhangzott köszönésemet követően egy szekrény nagyságú s talán kissé kapatos tót legény ékes szlovén nyelven felősségre vont, hogy miért magyarul beszélek. Igaz, hogy később a társaságában tartózkodó, értelmesebbnek és idősebbnek látszó férfi meg elnézést kért a társa hibája miatt (remélhetően ő képviseli a szlovéniai többséget). Az igazsághoz tartozik még, hogy csupán oroszul tudok egy keveset, ezért inkább csak sejtettem, mint értettem a mondanivalójukat.
.
Ugyanebben a községben (amelynek egyébként magyar nemzetiségi önkormányzati csoportja, azaz magyar lakossága is van) a messze földön híres termálfürdőben írásban kértem, hogy a rengeteg magyar vendég kedvéért írják ki a tájékoztató feliratokat a fürdőben magyarul is. Nem kaptam rá választ s persze a magyar nyelvű feliratok sem jelentek meg a fürdőben.
.
Egy muravidéki magyar ismerősöm ugyanakkor elmesélte, hogy a fiának azért törte el egy tót (a helyi szláv lakosságot annak idején tótnak neveztük, példa erre a környékbeli Nagytótlak, mai nevén Selo eredeti helységneve) rendőr a csontját, mert nyilvános helyen magyarul mert beszélni. Azóta sem büntették meg a rendőrt s nem kért a fiától bocsánatot senki.
.
A fentiek meglehetősen érthetetlennek tűnnek a számunkra (akik botor módon azt hisszük, hogy egy igaz világban élünk). A cikk végére talán derengeni fog majd valami magyarázat a nyájas olvasó számára is.
.
A megvilágosodást segíti, hogy a szlovének a fent említett muravidéki évkönyv szerint április 27-én tartják "a megszállók elleni ellenállás napja" nevű ünnepüket. S mivel a Muravidék a két világháború között visszatért az anyaországhoz, ahová egy évezreden át, vagy még régebben tartozott, azt is sejteni lehet, hogy (inkorrekt szlovén szemszögből) mi lehetünk az egyik megszálló.
.
Azaz nem ők éreznek szégyent az országunk megcsonkításáért, vagy hálát a saját országuk megalapításának lehetőségéért, hanem mesterséges feszültséget keltve gyűlölködnek, magyarellenes közhangulatot alakítanak ki és vétlen embereket terrorizálnak pusztán a magyarságuk miatt a saját szülőföldjükön. Magatartásuk végső oka és célja a trianoni területrablásuk legalizálása.
.
Ennek az érthetetlen - mert a tolvajok rablómeséit nem tekinthetjük érthetőnek - álláspontnak a kialakulását segít megérteni Sebjanics alábbi szövege.
.
.
Franc Sebjanics: Magyar-szlovén kultúrális kapcsolatok
.

A szerző a magyar-szlovén kultúrális kapcsolatok egész történetét fogja át a tanulmányával. Ebből mi csak az első részt vizsgáljuk, amelyik a magyar-szlovén kapcsolatok kezdeteivel foglalkozik.
.
Azt írja Sebjanics: "A magyar szlovén kulturális kapcsolatok kezdete egybeesik azzal az időszakkal, amikor a magyarok meghódították Pannónia középső területeit, és elfoglalták Koceljnak a IX. század második felében önállósult hercegségét, amelynek székhelye a mai Zalavárott volt. A meghódított ősszláv lakosságtól, ahol hittérítőként tevékenykedett a két szaloniki misszionárius testvér, Cirill és Methód, a magyarok átvették az anyagi és szellemi kultúra számos vívmányát. Ide sorolhatjuk az állattenyésztésről a földművelésre való áttérést, továbbá az egyházi ás államigazgatási szervezettség alkalmazását, amiről a szláv-, illetve a szlovén nyelvből átvett számos jövevényszó tanúskodik. A magyar államközösség megalakulása (XI. század) után a nyugati szlovén terület a Rába és a Mura folyók között az Árpád-háziak fennhatósága alá került, egyházilag pedig északi részét a győri, déli részét pedig a zágrábi püspökséghez csatolták. Tekintettel arra, hogy az északkeleti szlovén települések a határsávban az őrvidékhez tartoztak, amelyen a magyar uralkodóknak felségjoguk volt, ezek kiváltságaikat átruházták az idegen nemzetiségű nemesekre is. Szlovénia keleti részének egyik legrégibb műemlékén, a turniscsei (Turnisa, Bántornya) templom megőrződött falfestméányein ennek következtében jelen van a magyar jellegű motívumrendszer is."
.
.
Sebjanics-nak egy szava sem igaz
.
Az alábbiakban soronként megismételjük Sebjanics fenti szövegét és rámutatunk a megalapozatlanságára.
.
"A magyar szlovén kulturális kapcsolatok kezdete egybeesik azzal az időszakkal, amikor a magyarok meghódították Pannónia középső területeit,"

A keletről érkező magyarok (hunok, avarok és Árpád népe) azonban nem meghódították, hanem szerződésekkel szerezték meg a Kárpát-medence területét. Ez történelmi tény, amit Sebjanicsnak nem kellene letagadnia. Ráadásul a történeti források és az újabb felismerések szerint egyébként is őshonosak lehettek errefelé (azaz egy időben a sztyepp övezet minden részén, a Kárpát-medencét is ideértve, éltek magyarok, vagy vélünk rokon népek).
.
Az őshonosságra három adat is utal. Az egyik a Tarih-i Üngürüsz, amely szerint Baján bevonulói itt vélük azonos nyelven beszélő népet találtak (ezek lehettek a szkíták, vagy a hunok maradékai is). A másik a szentgyörgyvölgyi 7500 éves tehénszobor, amely szerint a neolitikumban már magyar nyelvű és kultúrájú lakosság élt errefelé. A harmadik az Eu19 haplotípus gyakoriságára alapozott genetikusi felismerés arról, hogy a magyarok vagy 40 000 éve otthon lehetnek e gyönyörű tájon.

A keletről érkező magyarok (hunok, avarok) által kötött szerződésekre is három adatunk van. A Római birodalommal kötött szerződés értelmében vonultak be ide a magyarul beszélő hunok. A longobárdokkal kötött szerződés értelmében vonultak be Baján magyarul beszélő avarjai és a hozzájuk csatlakozott szabírok (ők egyszer már jártak a Kárpát-medencében s a nevük a magyarok régi nevével azonos). Árpád népe pedig Szvatoplukkal kötött erre vonatkozó szerződést (amely a magyar emlékezetben a fehér ló mondájaként maradt fenn).
.
Tehát a tót-magyar kapcsolatok kezdete e tájon nem az árpádi honfoglalás idejére, hanem a hun-avar korra tehető, amikor a magyarok e tájra betelepítették a szlávokat, hogy ütközőnépként védjék a központi magyar területeket a latin, görög és germán szomszédokkal szemben. A szláv és magyar lakosság azonban e kor előtt is kapcsolatban lehetett egymással más tájakon (ahonnan a a szlávokat ide telepítették az eleink).
.
"és elfoglalták Koceljnak a IX. század második felében önállósult hercegségét, amelynek székhelye a mai Zalavárott volt."
.
Kocelnek sohasem volt székhelye Zalavár ott, ahonnan jellegzetes avar leletek kerültek elő e korból. A finnugrista régészet ugyan - magyar- és tudományellenes céljainak megfelelően - régóta szeretné Kocel zalavári létét bebizonyítani, azonban az erre fordított kiadások és fáradozások teljesen meddőnek bizonyultak - mert nincs semmi, ami Kocel zalavári tartózkodását alátámasztaná. Annál több adat mutat arra, hogy Kocel székhelye egy ma Ausztriához tartozó területen volt.
.
"A meghódított ősszláv lakosságtól, ahol hittérítőként tevékenykedett a két szaloniki misszionárius testvér, Cirill és Methód, a magyarok átvették az anyagi és szellemi kultúra számos vívmányát. Ide sorolhatjuk az állattenyésztésről a földművelésre való áttérést, továbbá az egyházi és államigazgatási szervezettség alkalmazását, amiről a szláv-, illetve a szlovén nyelvből átvett számos jövevényszó tanúskodik."
.
Ezzel szemben a szlávokat - mint arról fentebb már esett szó - a magyarok (hunok, avarok) telepítették le és szervezték meg, ezért a szlovén államszervezet inkább lehet magyar eredetű, mint fordítva. Ugyanez mondható el a kultúra más területeiről is.
.
A források (köztük éppen a Cirill életét megörökítő Konstantin-legenda) szerint Cirill és Metód is csak a magyar és az avar írás megismerése után alkotta meg az első szláv írást - azaz nem létezett az a szláv kultúra, amit át kellett/lehetett volna vennünk. A magyarok például már a heftalita Hun Birodalomban is rendelkeztek három keresztény püspökséggel (ezek egyikében készült a Szent Korona is 531 táján) - amikor még sem a szlovén nép, sem a szlovén kereszténység nem is létezett.
.
Ugyanez a helyzet a magyar földműveléssel is. A magyarok honfoglalás előtti szántóföldjeiről kifejezetten megemlékeznek a források. Árpád népe a kor legfejlettebb ekéjét hozta a Kárpát-medencébe. Azaz nem kellett semmit sem eltanulnunk e téren sem a szlovénektől. A fenti okok miatt a szlovén és a magyar nyelv közös szavainak is más magyarázata lehet. Azon szópárhuzamokat, amelyek nem indoeurópai eredetűek, de megtalálhatók a sumer nyelvben (Götz László ilyenek sorát mutatta ki a szláv nyelvekben), könnyebb magyar eredetűnek tekinteni a szlovénben, mint fordítva.
.
Jellemző a helyzet fonákságára, hogy egy alig évtizedes államocska történészei próbálják a több évezredes (vagy évtízezredes) államisággal rendelkező magyarság tanítómestereinek beállítani magukat. Mindez - többek között - azért is lehetséges, mert a székely rovásírás kutatása a hunfalvista hazudozók aknamunkájának köszönhetően sohasem volt a kultúrpolitika támogatottja; s így elolvasatlan, megértetlen maradt például a Szent Koronába foglalt, aranyból alkotott hieroglifikus alkotmányszöveg - a világ legkorábbi alkotmányszövege.
.
"A magyar államközösség megalakulása (XI. század)"
.
Sebjanics a XI. századra teszi a magyar államközösség(?!) megalakulását (más, hasonlóképpen megalapozatlan elméleteket valló fantaszták legalább a vérszerződést tekintik kezdőpontnak, persze az is ugyanolyan komolytalan vélekedés). Ez egy jellegzetes finnugrista álláspont is egyben, amely megfeledkezik a magyar államszervezet hun és avar előzményeiről. Pontosabban: letagadja a hun és avar nép és államszervezet magyar voltát, hogy a trianoni területrablók érdekében a XI. századra tehesse a magyar állam megalapítását. Pedig a Szent Korona és a koronázó palást szimbolikája (de a Szent Korona mint tárgy is) napnál vlágosabban hun eredetű - s ez aligha értékelhető másképpen, mint hogy a magyar államszervezet is hun (vagy még korábbi) eredetű.
.
"után a nyugati szlovén terület a Rába és a Mura folyók között az Árpád-háziak fennhatósága alá került, egyházilag pedig északi részét a győri, déli részét pedig a zágrábi püspökséghez csatolták. Tekintettel arra, hogy az északkeleti szlovén települések a határsávban az őrvidékhez tartoztak, amelyen a magyar uralkodóknak felségjoguk volt, ezek liváltságaikat átruházták az idegen nemzetiségű nemesekre is. Szlovénia keleti részének egyik legrégibb műemlékén, a turniscei (Turnisa, Bántornya) templom megőrződött falfestményein ennek következtében jelen van a magyar jellegű motívumrendszer is."
.
Ez a szánalmas blabla azt a "szomorú" tényt kívánja félremagyarázni, hogy Szlovénia legjelentősebb műemlékei (például a nagytótlaki román stílusú körtemplom, amely kaukázusi előképek alapján épült) magyar alkotások.
.
.
A finnugrizmus felelőssége
.
Aligha kell megvilágítani a fenti jelenségek összefüggéseit. Ha egy (saját értelmiséggel történelmi okok miatt lényegében nem is rendelkező) népnek ezt a rablómesét tanítják be, akkor azzal legalizálni lehet a hozzá nem értő lakosság szemében a trianoni területrablást (és milliókat lehet magyargyűlöletre megtanítani). A trianoni területrablást egyébként az akkori magyarországi liberális vezetés mulasztása és hazaárulása tette lehetővé. A szlovén területfoglalók esetenként közönséges rablóbandákként viselkedtek (az őrségi öregek még emlékeznek a trianoni országcsonkítás idején kifosztott disznóóljaikra és a lakásaikba lőtt szláv puskagolyókra) s ezt szeretné utólag megszépíteni a magyarellenes rágalomhadjárat, amelyhez Sebjanics is csatlakozott.
.
Ezt az álláspontját magyarországi "tudósok" álláspontjára hivatkozva teheti, mert a finnugrizmus támogatóinak hasonló országrontó törekvései vannak, mint a szlovén területrablóknak.
.
S az egyszerű emberek; ha a nyakkendős hazudozóktól folyton-folyvást valótlanságokat hallanak, könnyen befolyásolhatók s felhasználhatók sötét politikai játszmákhoz, amelyeket egyszerűbb és igazságosabb lenne fosztogatásnak nevezni. Az eszme, ha áthatja a tömegeket, anyagi erővé válik - tanították a marxizmus klasszikusai is. S ez a gyűlöletes rágalomhadjárat nem múlt el nyomtalanul sem Szlovéniában, sem Magyarországon. Mindkét országban mentegetőzni kell, ha magyarok vagyunk.

Ezt képviseli a finnugrizmus Közép-Európában. Legyen ehhez fogható művelőinek jutalma is!
.
A kötet a Zala Megyei Önkormányzat támogatásával jelent meg.

***

Művei:

Sebjanics Ferenc - Šebjanič, Franc:

1944 Fenyőlakodalom a Muravidéken. Ethnographia, 156. p.
1963 Kivándorlóink idegen és hazai földön. Naptár, 45-47. p.

***