látogatók(11458, 0) | linkajánló | lapszerkesztés | kapcsolat | lapfórum | bejelentkezés | |||||
magyar.népdal.linksite.hu |
bibliográfia | énekes | kotta | könyv |
népdal tudománytörténet | népdalfeldolgozás | népdalszövegek | népdaltár |
népzenénk eredete | nóták | rokon lapok | konkurrens lapok |
INGYENES HIRDETÉS 1. számú hely INGYENES HIRDETÉS 5. számú hely |
INGYENES HIRDETÉS 2. számú hely INGYENES HIRDETÉS 4. számú hely INGYENES HIRDETÉS 6. számú hely |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
bibliográfia |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A népdal (Balassa - Ortutay) /oszk.hu/ |
  |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
énekes |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Gerák Andrea /blogspot.com/ |
  |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
kotta |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Bartók Béla Négy régi magyar népdal /sk-szeged.hu/ |
  |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
könyv |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Könyvkereső (népdal) /ker.eso.hu/ |
  |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
népdal tudománytörténet |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A magyar népdal az irodalomban (Arany János) /elte.hu/ |
A magyar népdal felfedezése (Voigt Vilmos) /vjrktf.hu/ |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
népdalfeldolgozás |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Három magyar népdal (Bartók) /wikipedia.org/ |
Húsz magyar népdal (Bartók) /wikipedia.org/ |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
népdalszövegek |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magyar népdalszövegek Népdal, népdalgyűjtemény, népdalszöveg /népdal.gyűjtemény.com/ |
Népdalszövegek gyüjteménye /népdal.hu/   |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
népdaltár |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Daloskönyv /bme.hu/ Magyar népdal /bme.hu/ Magyar népdalok a világhálón /bart.nl/ |
Népdalok /cserkeszek.org/ Zenei anyanyelvünk példatára /iae.nl/   |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
népzenénk eredete |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A magyar népzene és annak eredete /Kiszely/ |
  |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
nóták |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magyar nóta /magyar nóta.com/ |
  |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
rokon lapok |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kultúra /linksite.hu/ Magyar őstörténet /linksite.hu/ |
Zene /linksite.hu/   |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
konkurrens lapok |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
  |
  |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
a lap leírása: |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A magyar népdal a magyar népzene legősibb ismert formája, amely emberi érzelmeket és gondolatokat testesít meg, fejez ki. Népdalaink szerzőinek neve általában nem maradt fenn, a legtöbb magyar népdal nemzedékről-nemzedékre szállva, énekesről énekesre hagyományozódva, családi és közösségi énekes hagyomány öröklődésével maradt korunkra. A XVIII. század közepéig senki nem foglalkozott a magyar népdalkincs gyűjtésével, mert az éneklésük annyira mindennapos és természetes volt, hogy nem tűnt fontosnak. A népdalok, különösen a népdalszövegek feljegyzése már a XIX. században elkezdődött. A tudományos igényű népdalgyűjtéssel csak a XX. század elejétől foglalkoznak a magyar népdalok gyűjtői. A magyar népdalkincs eredetének kutatása elsősorban Kodály Zoltán és Bartók Béla – két XX. századi zenetudós és zeneszerző - nevéhez kötődik. Népdalaink a népi kultúra legszebb alkotásai közé tartoznak. A szájhagyományban kiteljesedő remekművek ezek, melyek az egyszerű köznépnek is, meg a tanult értelmiségnek is közös élő kincsét képezik. A népdal több évezredes fejlődés során kiérlelődött és leszűrődött művészet, amely a tökéletesség olyan fokát érte el, amit nem lehet fokozni. A sztyeppi nomád népek magaskultúráját idéző remekművek ezek. Látszólag szabályok és rend nélkül virulnak, valójában azonban a saját belső szabályrendszerük tette őket tökéletes harmóniájú, pótolhatatlan kiccsé. Stílusuk alapján a magyar népdalokat két csoportra oszthatjuk: régi és új stílusúakra. A régi stílusú népdalok nagy része több ezer éves előzményekre megy vissza, gyökereik messze a honfoglalás előtti időkre és a Kínától északra elterülő sztyeppék világába nyúlnak vissza. Ennek köszönhető, hogy Kínában (főleg az ujgurok között) sok magyar népdalnak pontos megfelelője található. A magyar népdaloknak van egy sor párhuzama az amerikai indián népdalok között is, ami arra utal, hogy a magyar népdalkincs legkorábbi rétege akár 40-30 000 éves is lehet (mert az indiánok ősei akkor mentek át Amerikába). Legértékesebb zenei kincseink a régi dallamok. Régi stílusú népdalok például a "Felszállott a páva", "Megrakják a tüzet" című magyar népdalok. A Felszállott a páva című népdal és köre a legrégebbiek közül való. E nagyon régi népdalok közé sorolhatók még a siratóénekek, a regös dallamok és a gyermekjátékdalok is. Az ősi magyar siratók 2-3000 éves archaikus formák, amelyek a magyarság ázsiai őshazájából származnak. A legismertebb a "Kiszáradt a tóbul" és a "Katona vagyok én" kezdetű dallam. Az új stílusú népdalaink keletkezése a XVIII - XIX. századra tehető. Ilyen új stílusú népdal például az "A csitári hegyek alatt", a "Csillagok, csillagok" címűek. A régi- és új stílusú magyar népdalok egymásnak szerves folytatásai. Megőrzésük közös kötelességünk és gyönyörűségünk forrása. *** A régi stílusú népdalok jellemzői: A dallamvonal: ereszkedő, a dallam első sora helyezkedik el a legmagasabban, majd fokozatos átmenettel az utolsó a legmélyebben. A dallamszerkezet: kvintváltó, a dal első fele egy kvinttel (öt hanggal) mélyebben megismétlődik. A hangkészlet: többségében lá-pentaton, öt hangból álló (ľ-sz-m-r-d- l,) hangsor, amelyben nincs félhang távolság. A sorai: általában négysorosak, legtöbbször kis szótagszámmal. Az előadásmód: gyakran parlando (elbeszélve), rubato (szabadon) vagy tempo giusto (feszesen). *** Az új stílusú népdalok jellemző jegyei a következők: A sorai: azonos első és utolsó sor; általában négy sorosak – visszatérő szerkezetűek; több szótagszámúak, mint a régi stílusú népdalok, a középső sorok az elsőhöz viszonyítva gyakran kvinttel (öt hanggal) magasabban vannak. A szerkezet általában kupolás, vagyis a két középső sor magasabb hangokból áll. A hangkészletük hétfokú (dúr vagy moll jellegű), elvétve lehet pentaton is. Előadásmód legtöbbször tempo giusto. A ritmus alkalmazkodó. A magyar népdal ma is él, és mindaz aki dalolja, tovább élteti ezt a más nemzetek dalaitól és zenéjétől teljesen különböző műfajt, amely magyar kultúra egyik legszebb kifejezése és megjelenési formája. *** Ez a linkgyűjtemény elsősorban a magyar népdal témakörével foglalkozó honlapok linkjeit kívánja összegyűjteni. Ezen belül elsősorban a népdaltár, a letölthető népdal, a magyar nóta, a népdalszövegek, a népdalfeldolgozás, a kotta, a könyv (ide értve elsősorban a népdallal foglalkozó könyveket), az énekes (természetesen ez esetben is a népdalénekes fontos a számunkra) és a népzenénk, vagy népzene kulcsszavakkal leírható lapok kerültek be ez eddigi linkek közé - de ezt nem tekintjük végleges, lezárt és befejezett sornak. Köszönettel elfogadunk minden olyan linket, amelyik a magyar népdallal vagy nótával foglalkozó, az elvárható tartalmi, formai és technikai követelményeknek megfelelő lapra mutat. Köszönjük, hogy megtisztelt bennünket a látogatásával! Reméljük, hogy a segítségére lehettünk! |