Ezen a linklapon helye van minden olyan linknek, amely a magyar és a kapcsolódó nemzetközi kultúrát bemutató - a formai, technikai és tartalmi igényeknek megfelelő - weblapra mutat.
Minden regisztrált látogatónk sajátkezűleg elhelyezhet a lapon lévő szabad reklámfelületek bármelyikére egy képes és/vagy szöveges apróhirdetést, amelyik legalább egy hétig fenn is marad ott. Egy hét után - előzetes értesítés mellett - a rendszer automatikusan törli az apróhirdetést. Nincs akadálya annak sem, hogy a látogató a rendszerünk minden lapjára elhelyezzen egy-egy apróhirdetés jellegű szöveget, vagy bannert, esetleg híradásra, cikkre, novellára, képgyűjteményre mutató felhívást; s azt korlátlan esetben, az idők végezetéig újra és újra megújítsa.
Köszönjük, hogy megtisztelte lapunkat a látogatásával; reméljük, hogy a segítségünkkel megtalálta azt, amit keresett!
***
Az Országos Széchenyi Könyvtár történelemhamisító kiállítása a nyelvemlékekről
Az OSZK októberben nyíló kiállításán a nyelvemlékek között - régi finnugrista szokás szerint - nem szerepelnek rovásírással írt szövegek.
1. ábra. A budapesti hun fibula, amelyet bevittem és a kiállítás céljára felajánlottam az OSZK szervezőinek; a fibulán az éSZAKi SAROK felirat olvasható a székely írás (hun kori előzményének) betűi és sarok szójele segítségével; ma a Magyar Nemzeti Múzeumban található
Két éve is lehet már annak, hogy értesültem a nyelvemlék-kiállítás tervéről. Ez a kiállítás holnap megnyílik. Sajnos – amint ez várható volt – ezen a kiállításon sem szerepelnek a székely rovásírás jeleivel írt nyelvemlékeink. Ez azzal a sajnálatos következménnyel jár, hogy a kiállítás – a finnugrista szervezők tudatosan vállalt céljainak megfelelően - hamis képet mutat majd a látogatóknak a magyar nyelv és írás legkorábbi emlékeiről és állapotáról.
Az elmúlt két évben többször is megpróbáltam személyesen is, meg telefonon is megkeresni a szervezőket a hivatalukban, hogy elkerülhessük ezt a hibát. Azonban sohasem sikerült lényeget érintő beszélgetést folytatnom az illetékessel. Az illetékes személye ugyanis mindig éppen változott, vagy az igazi illetékes valahol másutt volt. Türelmesen meghallgatták és átvették ugyan a kiállítás szervezőinek szánt irodalmat és üzenetet, azonban ezekre soha semmiféle választ nem kaptam s azok semmilyen szerepet nem játszottak a kiállítás szervezésekor.
Megpróbáltam megkeresni Monok István főigazgató urat is, de egyszer sem jutottam tovább a titkárnőjénél. A főigazgató úr – amint az szokásos a hasonló beosztású uraknál - mindig házon kívül volt, vagy mással volt elfoglalva. S a kiállítás ügye egyébként is az ezzel megbízott szervezőkre tartozott.
2. ábra. Afrászijábi tál a Jóma szár földje (mai magyarsággal: Jóma úr földje) felirattal a IX-X. századból, székely rovásjelek szójel-előzményeivel írva
Lehetséges, hogy nem tettem meg mindent azért, hogy a kiállítás szervezőinek a figyelmét felhívjam a rovásírásos nyelvemlékeinkre. Ugyanis a hozzám hasonló kívülállók lehetőségei is korlátozottak. Például nem szerveztem tüntetést és nem folytattam éhségsztrájkot sem a cél elérése érdekében (bár az orvosaim rendre fogyókúrát ajánlanak). Ez ellenkezett volna az ízlésemmel és azzal is, amit egy tudományos igényű párbeszédről gondolok.
3. ábra. Sziklába vésett sámánábrázolás az Amur mentéről a szójelekkel írt Ten ős felirattal (Kr. e. 1500)
Azt tartottam, hogy a minden bizonnyal szakértőként nyilvántartott szervezőknek mindezek nélkül is tudniuk kellene, hogy a nyelvemlékeink egy része székely rovásírással van lejegyezve. Ha a tanulmányaikból nem is szerezhettek tudomást erről (mert a finnugrizmus elhallgatja, vagy meghamisítja a székely írás jelentőségét) , legalább azokból a könyveimből értesülhettek volna róluk, amelyeket a saját polcaikon őríznek, s amelyekből külön példányokat is ajándékoztam a szervezőknek.
4. ábra. Az Ős Ten mondatjel egy krími szkíta koronáról (a Borüszthenész azaz Boristen szavuk tanúsága szerint a szkíták ismerték és használták az isten szót, amely már a hatti és hettita nyelvnek is eleme volt)
A székely írással írt nyelvemlékek finnugrista nyelvészeink általi sorozatos és tudatos mellőzése évtizedek (pontosabban a világosi fegyverletétel) óta tapasztalt jelenség. Néhány évvel ezelőtt vettem a fáradságot és végigtelefonáltam az MTA intézeteit azt tudakolván, hogy melyikük feladatkörébe tartozik a székely írással írt nyelvemlékek kutatása és ismerete. Kivétel nélkül elutasították az illetékességet. Volt olyan válaszadó is, amelyiknek a hangjában némi sértődöttséget is felfedezni véltem. Hogyan is gondolhattam, hogy egy magára valamit is adó akadémiai intézet ilyesmivel foglalkozik?
5. ábra. A karcagi karika az Árpád-korban került a karcagi temetőbe, azaz beleillik a nyelvemlék-kiállítás időintervallumába; egy (székely rokonságot tartó) szójelekkel írt, magyar nyelvű ősvallási ima olvasható rajta
A nagy tekintélyű Benkő Loránd úrtól magyarázatot is kaptam arra, hogy miért nem törődnek a székely írással írt magyar nyelvű szövegekkel. Szerinte a székely írásemlékek túl későiek ahhoz, hogy a nyelvtudomány számára hasznos adatokat szolgáltathatnának.
Ez az álláspont más szerzőknél is felbukkan ugyan – de akkor sem igaz. A székely írással írt magyar nyelvemlékek ugyanis sokkal korábbiak, mint a latin betűkkel írtak. Erre igen sok példát fel tudunk hozni, de a nyelvtudósaink ingerküszöbét e tények nem lépik át. Benkő Loránd úr például azt válaszolta az ellenvetésemre, hogy lehetséges, miszerint vannak korábbi rovásszövegeink is, de ő ezekre nem tud időt szakítani a sok egyéb elfoglaltsága mellett.
6. ábra. Az 531 táján a mervi oázisban a szabírhunok számára készített Szent Korona egy ősvallási jelképekből (a székely írásjelek előzményeiből) alkotott világmodell; a világmodellek olvasási rendje a különböző jeleket egységbe szervezi és lehetővé teszi a Szent Korona "Jó király: jó föld" olvasatát, vagy értelmezését - s ez a magyar koronaeszme lényege (a körbe zárt kereszt a "föld" és a "király" értelmezést is megengedi)
Az OSZK szervezőinek azonban ez lett volna a feladata a nyelvemlék-kiállítás szervezésekor – ha a kiállítás célja a nyelvemlékeink bemutatása és nem a nyelvemlék-kör meghamisítása volt.
Az OSZK egyik szervezőjének elvittem és eredetiben meg is mutattam a székely írás elődjével írt magyar szavakat tartalmazó budapesti hun fibulát. Ez lehetett volna a nyelvemlék-kiállítás legidősebb tárgya és tudományos szenzációja. Ezt a fibulát azóta a Magyar Nemzeti Múzeumban letétbe helyeztem, s ott az állandó kiállításon fog szerepelni. Az OSZK szervezője azt a meglepő kifogást hozta fel e tárgy ellen, hogy a kiállításon díszesebb tárgyakat szeretnének bemutatni. Erre azt válaszoltam, hogy akkor a Szent Koronát, vagy a másolatát kellene bemutatniuk, mert azon is szerepelnek székely írással írt magyar szövegek – de erre a javaslatomra nem kaptam választ. Azaz akár díszes a rovásírással írt magyar nyelvemlék, akár egyszerű kivitelű – az OSZK kiállításán nem szerepelhet.
7. ábra. A Jóma "jó ma(gas), jó má(gus)" jelmontázs, egy kőkori istennév a Szent Korona egyik zománcáról; a mai magyar nyelvben az ima szavunk felel meg neki, a finnben a jumala "isten" szó, az iráni mitológiában pedig Jima isten neve, aki a vízözön (azaz a jégkorszak) előtt uralkodott
Az OSZK eljárásában megnyilvánuló mérhetetlen tudáshiányért és a magyar kultúra csúcsteljesítményével (a székely írással) szemben mutatkozó ellenséges magatartásért a finnugrista ihletésű magyarországi „nyelvtudomány”, meg a finnugrizmust életben tartó „ kultúrpolitika” egyaránt felelős. Sándor Klára 1996-os örökbecsű beismerése szerint a magyarországi akadémikus körökben a székely rovásírás témakörében „minden alapvető kérdés tisztázatlan”. Ez azonban nem menti az Országos Széchényi Könyvtár kiállításának szervezőit és az intézmény vezetőit, inkább csak aláhúzza a tévedésük tudatos és tarthatatlan voltát. A kiállítás hibás alapkoncepciója miatti arcpirító szégyent elkönyvelhetik maguknak.
A kiállítás megnyitója előtt megkíséreltem Monok István főigazgató úr telefonon történő felhívását, de ismét csak a titkárnőjéig jutottam el. Ő ugyan kedvesen megígérte, hogy a főigazgató úr visszahív, de ebből ugyanúgy nem lett semmi, mint a korábbi esetekben sem lett.
8. ábra. Képszerű (eget tartó fa alakú) rovásfelirat a pécsi székesegyház altemplomának legkorábbi köveiről; az égigérő fa Berze Nagy János szerint azonos az Istennel; ezt igazolja a fa "Ős Egy" olvasata
A kiállítást szervező Madas Edit kurátor – akit szintén felhívtam - megtisztelt a visszahívással és ígéretet tett arra, hogy jelzi a sajtó és a nagyérdemű tárlatlátogató közönség felé is, hogy ez a kiállítás a beharangozástól eltérően nem a nyelvemlékeinkkel általában, hanem csak az 1000 utáni, latinbetűs kódexekben fennmaradt nyelvemlékeinkkel foglalkozik. Bár ezeken kívül is léteznek még rovásbetűkkel írt, fémen, kövön, cserépen fennmaradt korábbi, vagy párhuzamos nyelvemlékeink, ezek bemutatása nem szerepelt a céljaik között.
Egy ilyen kiegészítés valóban enyhíti a kiállítás megtévesztő hatását, de nem menti fel a kiállítás szervezőit a rovásírásos emlékek bemutatása alól. Ezeket ugyanúgy be kellene mutatni, mint a pergamenre írt latinbetűs emlékeket, különös tekintettel arra, hogy az OSZK raktáraiban van rovásírásos anyag is.
9. ábra. A sziklába vésett, tusnádi sarokisten ligatúra az V. századból
Mint azt Madas Edit kurátor telefonon kifejtette, őszintén sajnálja, ha az áldozatos munkával összeállított kiállításuk nem felel meg minden igénynek. Törekedett arra, hogy az elvégzett munkáját ne érhesse kifogás egyik oldalról sem. Azért is hagyta ki a kiállításról a rovásbetűs írásemlékeket, mert biztosan számíthatott a szerepeltetésük miatt elhangzó kritikára, s ő nem elég felkészült arra, hogy e támadásokkal szemben a rovásemlékek bemutatását megvédje. A kialakult helyzetben már csak azt tudja megígérni, hogy szóban minden látogatócsoportnak megemlítik, miszerint az itt bemutatott nyelvemlékek nem képviselik a teljes nyelvemlék-kört, mert a rovásírással írottak a koncepciónak megfelelően kimaradtak a bemutatott anyagból. Ezen felül egy héten belül elhelyeznek a kiállításon egy hasonló értelmű szöveget is, valamint ennek megfelelő tájékoztatást adnak a sajtónak is.
10. ábra. A regölyi gyűrű a karcagi karikához hasonlóan szójelekkel írt ősvallási imádságot rögzít
Mit tehetünk hozzá mindehhez?
Sajnálatos, hogy pusztán a rovásemlékek szerepeltetése miatt támadás érheti az OSZK munkatársait, s hogy ezektől a nemtelen támadásoktól a főigazgató úr – ezek szerint - nem védi meg kellő hatékonysággal a munkatársait. Azonban úgy gondoljuk, hogy az igazság képviselete akkor is kötelező egy tudomány művelői számára, ha azért máglyán való elégettetés a fizetség. S a közpénzen tartott múzeumok munkatársai által elkövetett történelemhamisítás akkor sem elfogadható, ha azért elismerést (például havi fizetést) kapnak.
Nem menti a szervezőket az sem, ha nem értenek ahhoz, amit - a kiállítás nyelvemlékeket ígérő címe szerint - csinálnak. Ha a nyelvemlékek körébe beletartoznak a rovásírással írt szövegek is, akkor a nyelvemlék-kiállítás szervezőinek érteniük kell a rovásíráshoz is. Ha nem értenek (amit készséggel elhiszünk nekik), akkor vegyék igénybe az ingyenesen felajánlott segítségemet.
Amennyiben a magukra vállalt - de a tudásukat és a bátorságukat meghaladó - feladathoz valaha fel akarnak nőni.
11. ábra. Az 1031-ben készített magyar koronázó palástba hímzett magasságos atya felirat szintén a székely írás előzményének szójeleivel íródott
A kiállítás internetes ismertetője a következő mondatokkal kezdődik:
***
" Látjátok feleim."
Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig
2009. október 29 - 2010. február 28.
A Magyar Nyelv Éve programsorozatában az Országos Széchényi Könyvtár nagyszabású kiállítást rendez a magyar nyelv középkori emlékeiből. A kiállítás a latin nyelvű oklevelekben szórványosan megjelenő magyar szavakkal kezdődik, s az önálló irodalmi művek létrejöttéig és az írás mindennapi használatba vételéig tart, a magyar nyelvű írásbeliség történetének mintegy félezer évét mutatva be.
... "
***
12. ábra. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor a sarok, a szár, az ég és a Ten szójeleket tartalmazza s ezek segítségével egy ősvallási világmodellt tesz érthetővé; ez a tehén egy székely jelek szójel-előzményeivel írt magyar nyelvemlék a neolitikumból; érthető, ha a finnugrista nyelvészek nem hajlandóak megtanulni ezt az írást - hiszen akkor kiderülne, hogy vélük szemben mégis Mario Alinei professzor úrnak van igaza (aki szerint az etruszkok a magyarok legközelebbi nyelvrokonai, akik a Kárpát-medencéből vándoroltak Itáliába)
Segítséget felajánló sikertelen próbálkozásom fényében nyilvánvaló, hogy ez a fenti kiállítás-ismertető szöveg a nagyközönség tudatos félrevezetése.
A kiállításnak ugyanis semmi köze sincs a "kezdetek" magyar nyelvemlékeihez. Amint sem a "magyar nyelv középkori emlékeit", sem a "magyar nyelvű írásbeliség történetének mintegy félezer évét" nem mutatja be hitelt érdemlően - ha a székely írást meg sem említik.
13. ábra. Permi pecsétgyűrű Szaveljeva nyomán a három jellel írt sarok szóval; A sarok ( szár Óg "Óg király") szó Heraklész nevével azonos gyökerű (Heraklész a szkíták ősapja, a görög mitológiában idegen eredetű isten)
Az OSZK eljárásának méltó jellemzéséhez nyomdafestéket nem tűrő szavakra lenne szükség, de ezek sorolását a nyájas olvasóra bízom - aki eltartja ezeket az urakat és hölgyeket. Az azonban nyilvánvaló, hogy a szerkesztők által a saját kiállításuk dícséretére felhozott "nagyszabású" jelző helyett a pitiáner találóbb lenne.
***
Levélváltásom Monok István főigazgató úrral:
Az OSZK főigazgatója elismeri, hogy tudatosan mellőzik a székely írást
http://tudos.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=79880
Rovó rovata (rovo.virtus.hu)
***
Nem titkoljuk, hogy az antik művészet, avantgard művészet, barokk művészet, bizánci művészet, egyházi kultúra, építészet, fafaragás, fazekasság, festészet, film, fotó, gótikus művészet, irodalom, jelkultúra, karoling művészet, kerámia, a kiállítások, a klasszicista művészet, a könyv, a kulturális díjak, kulturális intézmények, kulturális rendezvények, a levéltár, a modern művészet, múzeum, műkereskedelem, művészet, művészettörténet, népművészet, nyelv, oktatás, ókori művészet, őskori művészet, realizmus, reneszánsz művészet, rokokó művészet, romantika, román művészet, stílusok, századfordulós művészet, színház, szobrászat, tánc, tudomány, vallás, versek, zene fogalmai mellett a kultúrához tartozónak véljük a hazaszeretetet, a becsületet, a hagyománytiszteletet, a magzati élet feltétlen védelmét, az igazságos és célszerű társadalmi berendezkedést és a hasonló fogalmakat is.
Támogassa törekvéseinket a linklap feltöltésével és/vagy használatával! |