INGYENES
HIRDETÉS
1. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
3. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
5. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
7. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
9. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
11. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
13. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
15. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
17. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
21. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
23. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
25. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
27. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
29. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
31. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
33. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
35. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
37. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
39. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
6. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
10. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
14. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
16. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
20. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
22. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
24. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
26. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
28. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
30. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
32. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
34. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
36. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
38. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
40. számú hely
Adatvédelem /wikipedia/
Adó /weblink.hu/
APEH irodák /közületi.com/
Alapítvány /wikipedia/
Írástörténeti Kutatóintézet
Nonprofit /nonprofit.hu/
Alkotmány /lap.hu/
Alkotmány /wikipedia/
Drábik János a Szent Korona tanról és az állam felett álló jogról
Sólyom ne írja alá az eü. törvényt (Morvai Krisztina nyílt leveléről)
Visszatérünk az ezeréves alkotmányhoz?
Bíróság /wikipedia/
Bíróság /wikipedia/
Budapesti bíróságok /közületi.com/
Európai Közösségek Bírósága /wapedia/
Jogszolgáltatásról a Tánczos-ügy kapcsán /tudós.virtus.hu/
Nemzetközi bíróság /wikipedia/
Választott bíróság /lap.hu/
Büntetésvégrehajtás /wikipedia/
Halálbüntetés /lap.hu/
A sikkasztó őrangyala /virtus.hu/
Áram a kerítésben /politika.virtus/
Bűn /wikipedia/
Bűnügy /lap.hu/
Csányit zsarolták /virtus.hu/
Etimologizálásból büntetőügy /virtus.hu/
Etnikai indíttatású cigányterror Vecsésen /nemzeti radikális.virtus/
Feljelentés a magyar kormány ellen /tiszta kezek.virtus/
Gyerekeket vernek az utcán /virtus.hu/
Jogszolgáltatásról a Tánczos-ügy kapcsán /tudos.virtus.hu/
Kaiser hálás, amiért nem ítélték halálra /zoom.hu/
Kárpótlás bicskával /tudós.virtus/
Meddig pusztítjuk még az erdeinket? /állati.virtus.hu/
Olajszőkítés /index.hu/
Összeverték és kirabolták a 84 éves nénit /zalai hírlap.hu/
Pártfinanszírozás kontra demokrácia /virtus.hu/
Százmilliós kenőpénzek a kormány tagjainak /kuruc.info/
Tetten érhető korrupció a MÁV Cargo privatizálásával kapcsolatban /virtus.hu/
Cenzura /lap.hu/
Cenzúra /wikipedia/
Eltűnt az internetről a kurucinfo /c-press.hu/
Mi kapcsoltattuk le a kurucinfót /hírcentrum/
Webkultúra /tudos.virtus/
Műtétek meghatározott számban /a lélek hangja.virtus/
Nem kell annyira sajnálni az orvosokat /virtus.hu/
Tapolcán nincs sóbarlang /tudós.virtus/
Fasizmus /wikipedia/
Hol a fasiszta mostanában?
Pribéknyugdíj /virtus.hu/
Mária országa (fórum)
Közélet /hvg.hu/
Közélet /kárpátalja fórum.net/
Közélet /magyar sors.hu/
Közéleti hírek /németh zoltán.hu/
Közéleti hírek /óbuda.jobbik.hu/
Közéleti hírek /önkor net.hu/
Közéleti hírek /tolna.hu/
Közéleti hírek (tudomány) /escience.hu/
Közéleti hírek /vadászlap.hu/
Közéleti hírek /veszprém.hu/
Társadalom (hírek) /vifi.hu/
Kisgazdák a turul védelmében /virtus.hu/
Büntetőjog /lap.hu/
Bűnügy /lap.hu/
Cégalapítás /lap.hu/
Cégjog /lap.hu/
Családjog /lap.hu/
Domainjog /lap.hu/
EU-jog /lap.hu/
Életjáradék /lap.hu/
Fogyasztóvédelem /lap.hu/
Garancia /lap.hu/
Hamisítás /lap.hu/
Házassági szerződés /lap.hu/
Igazságügy /lap.hu/
Igazságügyi szakértő /lap.hu/
Internetjog /lap.hu/
Írásszakértő /lap.hu/
Jog /lap.hu/
Jogi angol /lap.hu/
Jogi fordítás
Jogszolgáltatásról a Tánczos-ügy kapcsán /tudós.virtus.hu/
Kártérítés /lap.hu/
Korrupció /lap.hu/
Mediátor /lap.hu/
Nemzetközi jog /lap.hu/
Okirat /lap.hu/
Parkolás /lap.hu/
Polgári jog /lap.hu/
Szabadalom /lap.hu/
Szerződés /lap.hu/
Vagyonvédelem /lap.hu/
Válás /lap.hu/
Védjegy /lap.hu/
Végrehajtás /lap.hu/
Bűnös-e a korrupciót leleplező? /rtl hírek.hu/
Dr. Somos Zoltán: Tánczos Az utolsó szó jogán
Jogszolgáltatásról a Tánczos-ügy kapcsán
Magyaroknak pofonért 2,5 év letöltendő, cigánynak életveszélyes késelését felfüggesztett
A sikkasztó őrangyala /virtus.hu/
Autópálya építés és korrupció /greenfo.hu/
Brutális korrupcióellenes törvényjavaslat /jogi fórum.hu/
Bűnös-e a korrupciót leleplező? /rtl hírek.hu/
Csányit zsarolták /virtus.hu/
Intézményesített korrupció a panelprogramnál /fidesz.hu/
Korrupció /lap.hu/
Korrupédia /korrupedia.hu/
Magyarország a korrupt cégek melegágya? /ügyvezető.hu/
Százmilliós kenőpénzek a kormány tagjainak /kuruc.info/
Tetten érhető korrupció a MÁV Cargo privatizálásával kapcsolatban /virtus.hu/
Okmányiroda (Szeged) /okmányiroda.virtuál szeged.hu/
Közigazgatási hivatal /wikipedia/
Község /wikipedia/
Megye /wikipedia/
Megyeszékhely /wikipedia/
Minisztérium /wikipedia/
Polgármester /wikipedia/
Polgármesteri hivatal /wikipedia/
Rendezett tanácsú város /wikipedia/
Közületi internettudakozó /közületi.com/
Magyarok Szövetsége /virtus.hu/
Zászlót bont a Magyarok Szövetsége /virtus.hu/
Az EU a pedofiliát támogatja /magyarsors.hu/
Okmányiroda (Szeged) /okmányiroda.virtuál szeged.hu/
Jobbik /jobbik.hu/
Jobbik a Népszabadságban /virtus.hu/
KDNP /wikipedia/
Kisgazdapárt /wikipedia/
Magyar Néppárt (fórum) /magyar néppárt.hu/
Magyar Néppárt /magyar néppárt.extra.hu/
MDF (A cél szentesíti az eszközt?) /virtus.hu/
MIÉP /miép.hu/
MSZP /mszp.hu/
SZDSZ /szdsz.hu/
Társadalmi Igazságosság Pártja /igazságosság.hu/
Társadalmi Igazságosság Pártja /tudós.virtus/
Társadalmi Igazságosság Pártja
Polgárok Háza /hajrá magyarország.hu/
Politika /linktár.hu/
Politikai humor /uw.hu/
Vicclap (politika)
Draskovics Tibor (az igazság két oldala) /politika.virtus/
Eörsi Mátyás (Dr. Turi-Kovács Béla sajtóközleménye) /virtus.hu/
Gyurcsány Ferenc (fejétől bűzlik a nem esik messze alma)
Gyurcsány Ferenc /miniszterelnök.hu/
Horn Gábor (szitokszó-e még a buzeráns) /tudós.virtus.hu/
Morvai Krisztina /virtus.hu/
Orbán Viktor /orbán viktor.hu/
Rogán Antal (azt szeretné, ha mosolyognánk a haláltusánk közben)
Vona Gábor /virtus.hu/
Sajtószabadság /kislexikon.hu/
Van-e publikációs szabadság? /tudós.virtus/
Vagyonőrök és bérterhek 2 az Auto-Fort Kft.
Egy példa a szólásszabadság hasznáról
Gyűlöletbeszéd,vagy amit akartok. Szájkosár és kártérítés. /virtus.hu/
Szólásszabadság a neten /policy.hu/
Társadalom (hírek) /vifi.hu/
Korrigálnák a gyülekezési törvényt /kuruc.info/
A tüntetésfeloszlatás korszerű módszerei és az AIDS /virtus.hu/
Békés tüntetés nem oszlatható fel /kuruc.info/
Szemtanúként
Jog /linksite.hu/
témakörébe, vagy a hozzá közelálló (például: alkotmányosság,
jogszolgáltatás, korrupció, kormány, kultúrpolitika, tüntetés, párt,
közigazgatás stb.) témakörökbe tartozó - honlap linkjének, amelyik az
elvárható tartalmi, formai és technikai követelményeknek megfelel.
Minden regisztrált látogatónk sajátkezűleg elhelyezhet a lapon lévő
szabad reklámfelületek bármelyikére egy képes és/vagy szöveges
apróhirdetést, amelyik legalább egy hétig fenn is marad ott. Egy hét
után - előzetes értesítés mellett - a rendszer automatikusan törli az
apróhirdetést. Nincs akadálya annak sem, hogy a látogató a
rendszerünk minden lapjára elhelyezzen egy-egy apróhirdetés jellegű
szöveget, vagy bannert, esetleg híradásra, cikkre, novellára,
képgyűjteményre mutató felhívást; s azt korlátlan esetben, az idők
végezetéig újra és újra megújítsa.
Köszönjük, hogy megtisztelte lapunkat a látogatásával; reméljük,
hogy a segítségünkkel megtalálta azt, amit keresett!
***
Nyílt levél a Magyar Köztársaság közjogi méltóságainak
A sajtó minden oldaláról érkezett beszámolóiból, valamint a hozzánk
eljutott egyre sokasodó egyéni híradásokból értesülünk arról, hogy a
miniszterelnök balatonöszödi beszédének nyilvánosságra kerülését
követő tüntetések és zavargások kapcsán indult rendőrségi,
ügyészségi és bírósági eljárások során egyértelmű sérülést
szenvedtek az alkotmányos elvek, a törvények és az emberi jogokat
védő nemzetközi egyezmények.
A hatályos magyar Alkotmány és törvények következetesen a
bíróságokra és az ügyészségekre bízzák az alkotmányos rendnek
továbbá az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek
védelmét. Kimondják, hogy az állampolgárokkal szemben kegyetlen,
embertelen és megalázó eljárás nem folytatható. Kimondják, hogy a
büntetés kiszabásánál a tettarányosságot, az elkövető személyét
figyelembe kell venni.
A sokféle érdekkörből és társadalmi csoportból folyamatosan érkező
hírek és beszámolók egybehangzó tartalma alapján nyilvánvaló, hogy
a rendőrség és más nyomozati szervek bűnüldözési eljárása nem
kevés esetben téves irányt vett. A tettesek elfogása során nem kis
részben ártatlan személyeket is őrizetbe vettek. Nyilvánosságra
kerültek olyan adatok és tények is, amelyek szerint a rendőrség
messze túllépte jogosítványait, amikor a társadalmi rendet nem
veszélyeztető, pusztán a bűncselekmények helyszínén jelenlévő
személyeket vett őrizetbe. Ez az alkotmányosságot sérti.
Még súlyosabb megítélés alá esik, ha az ügyészség ártatlan
személyek vagy a társadalomra jelentéktelen mértékben veszélyes
cselekmények elkövetői ellen is előzetes letartóztatás kényszerítő
intézkedését indítványozta, noha a szükséges és indokolt
bizonyítékok nem álltak rendelkezésre. A legsúlyosabb megítélés alá
azonban az esik, ha független, csak a törvényeknek alávetett bírák,
akiknek döntése garanciális jellegű, a tömegével előállított
gyanúsítottakat megfelelő bizonyítékok és körültekintő eljárás híján, a
kötelességszerű érdemi vizsgálat nélkül helyezték előzetes
letartóztatásba. Több esetben már első fokú ítéletet is hoztak olyan
személyekkel szemben, akiknek - az eset összes körülményeit
megismerve - bűnössége kétséges vagy olyan jelentéktelen, hogy a
rájuk kiszabott büntetés messze eltúlzott. Sérti a jogállamiságot, hogy
esetenként személyükben és a tett tárgyi súlyában kismértékű
társadalomra veszélyes cselekmények büntetése messze nincs
arányban a közelmúlt nem egy igen kirívó, jelentős súlyú
bűncselekménye elkövetőjével szemben alkalmazott ügyészi
indítvánnyal illetve meghozott ítélettel. Ugyanakkor a bírói
függetlenséget súlyosan sértőnek tekintjük és elítéljük az eljárásban
részt vevő ügyészek és bírák személyes adataival történő visszaélést.
A kifogásolt alkotmánysértő bűnüldözői és ítélkezési sorozat hazai
jogtörténetünk legrosszabb időszakát idézi. A naponta érkező
híradások az indokoltan vagy indokolatlanul előzetes letartóztatásba
helyezett gyanúsítottakkal szemben alkalmazott kegyetlen és
embertelenül megalázó bűnüldözői cselekményekről tudósítanak. Ez
az alkotmánysértő gyakorlat elfogadhatatlan úgy a Magyar
Köztársaságban, mint az Európai Unióban, amely különleges
hangsúlyt fektet a jogállam és az emberi jogok védelmére. Különösen
fájdalmas és megdöbbentő, hogy e súlyos jogsértésekre éppen az
1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján kerül
sor a hazai hatóságok részéről.
Mi, a magyar jogásztársadalom tagjai hivatásunknál fogva is elítéljük
a törvénysértő eljárásokat, amelyek az utóbbi hetekben
Magyarországon jelentős számban megtörténtek. Kérjük, hogy
alkotmányos kötelezettségével összhangban, jogi lehetőségeit
felhasználva és társadalmi súlyával élve szíveskedjék mindent
megtenni annak érdekében, hogy a törvénysértéseket haladéktalanul
megszüntessék, a már elkövetett jogsértéseket a leghamarabb
kivizsgálják, elkövetőiket felelősségre vonják, a sérelmet
szenvedettek pedig teljes kártérítést kapjanak.
Nekünk nincsenek alkalmas eszközeink a jogellenes gyakorlat
leállítására. Azonban magyar jogászként, akik az Alkotmányra és az
igazság szolgálatára esküdtünk, mégsem hallgathatunk, mert
vétkesek közt cinkos, aki néma, de még inkább felelős, aki bár
tehetné, de nem tesz meg mindent a jogállamiság érvényesülésért.
Mert a jogállamot és a demokráciát csak jogszerű és alkotmányos
eszközökkel szabad védelmezni.
Dr. Herczegh Géza, a Hágai Nemzetközi Bíróság nyugalmazott bírája
Dr. Jávor Béla ügyvéd,
Dr. Király Miklós, tanszékvezető egyetemi docens
Dr. Zlinszky János, volt alkotmánybíró
***
A következő képviselőválasztás
A következő választások tétje az, hogy a Fidesz megszerzi-e a
kétharmados többséget; s ha igen, akkor mit kezd vele.
Nézzük sorban a pártok lehetőségeit!
Az MDF a nagy árulóból kis nullává zsugorodott és emlékké válik. Ha
jogutód nélkül megszűnnének, akkor Szörényi Leventének nem
kellene tovább röstellkednie azért, mert jóhiszeműen megtervezte a
logójukat.
Az SZDSZ remélhetőleg nem kerül be a parlamentbe. Ennek a
létszámát, támogatottságát és becsületét tekintve is törpepártnak
csak az segíthet a helyzetén, aki a háttérből az operettnáci
felvonulásokat és a cigányok lelövését szervezi. Ezekkel talán meg
lehet rémíteni annyi kisebbségit, amennyi az 5% eléréséhez
szükséges. Ha az SZDSZ-t a támogatói mindenáron be akarják
juttatni a parlamentbe, akkor elképzelhető, hogy a szerencsétlen
cigányok úgy fognak hullani, mint ősszel a legyek. Véle
párhuzamosan a nyilasruhás masírozások is megszaporodnak.
Mindezek igen nagy sajtóvisszhangot is kapnak majd a ballib
médiákban. Azonban az is előfordulhat, hogy a megrettent emberek
már annyira undorodnak ettől a minden emberi normától
elrugaszkodott csürhétől, hogy akkor sem szavaznak rájuk, ha a
megrettentésük sikerülni fog.
Az MSZP nyilván tudomásul vette már, hogy ellenzékben fog maradni
egy darabig. Néhány lecsúszott szerencselovagot kivéve nem lesz
nagyon ideges, mert a fő célkitűzéseiket majd az új kormány
megvalósítja.
A rokonszenves KDNP nem fog eltérni a Fidesztől, ezért nem
szükséges külön tárgyalni.
A Fidesz megnyeri a választásokat és olyan eredménytelen
látszatintézkedéseket tesz, amelyek a konszolidáció felé mutatnak,
valójában azonban rögzítik a korábbi kormányok "eredményeit":
Magyarország mélyrepülését és pusztulásba irányítását. Ha a
kétharmados többséget eléri, akkor az Isten legyen nekünk irgalmas.
A várható következményeket illetően érdemes emlékeztetni rá, hogy
- sohasem kérdőjelezték meg az államadósság visszafizetését;
- sohasem tűzték ki célként az ezeréves magyar alkotmány jogaiba
való visszahelyezését (ezen belül a képviselők visszahívhatóságát);
- bár megtehették volna, nem jutott az eszükbe, hogy az elszakított
területeken élő magyaroknak állampolgárságot adjanak, sőt
akadályozták az anyaországba való bevándorlásukat;
- rendőreik brutálisan léptek fel nemzeti érzelmű csoportosulások
ellen;
- a magzatgyilkossági törvény két változata közül a gyilkosabbra
szavaztak;
- a Széchenyi-tervben szétosztott milliárdok javát nem a hazai
vállalkozók, hanem a multinácik kapták, pedig a terv meghirdetett
célja a hazai vállalkozók helyzetbe hozása volt;
- az 1999-es Frankfurti Nemzetközi Könyvkiállításról kitiltották a
székely rovásírást.
A Jobbik, a MIÉP és az esetleg még befutó újabb nemzeti jellegű
kispártok (például az esetleg párttá szerveződő Magyarok
Szövetsége) megerősödése hasznos lehet. (E lehetőség kivédésére
találták fel a multinácik érdekeit képviselő rendszerváltók az 5%-os
parlamenti küszöböt, ami ugyan az általános és egyenlő választójog
megcsúfolása, de ezzel senki sem törődik.) Azt kellene elérni, hogy a
Fidesznek csak ezzel a nemzeti kispárttal (ezekkel a nemzeti jellegű
kispártokkal) együtt legyen kétharmados többsége. Ez esetben talán
van esélyünk egy lélegzetvételnyi békére. Természetesen minden
esetben számításba kell venni, hogy ezeket a szélsőjobbnak
acsarkodott kispártokat is a Moszad szervezi meg - minden
eshetőségre felkészülve.
***
Demokrácia
A demokrácia fogalma
A demokrácia az ógörög δημοκρατία (demokratia) származéka. Ez az
ógörög szó a δημος (démosz) nép és a κρατειν (kratein) uralkodni
szavakból alkotott öszetétel. Az összetétel jelentése: népuralom (a
szóvégi ία (ia) egy képző).
A demokrácia célja
A politika és az államformák célja a gazdasági hatalom megszerzése
és birtoklása. A demokráciáknak (ha esetükben valóban a nép
uralmáról lenne szó) a néptömegek érdekeit, az anyagi és egyéb
javakból való megfelelő részesedésüket kellene biztosítania. A valódi
demokráciák létjogosultságát az isteni törvények adják. Ezek lényege
az, hogy a természet és a társadalmi fejlődés által adott
életlehetőségeket optimálisan és igazságosan kell elosztani az
emberek között, mert minden derék embernek Istentől származó joga
van az emberi élethez. Az optimum és az igazságosság megítélése
azonban eltérő lehet, ezért a demokrácia fogalma és gyakorlata
szerzőnként és koronként eltérő, a demokráciák története pedig
vargabetűkkel terhes.
A demokrácia ellentéte a diktatúra; azonban érdemes emlékeztetni
rá, hogy a különböző államforma-típusok a gyakorlatban nem
fordulnak elő kristálytisztán, így éteri tisztaságú demokráciák
sincsenek. A diktatúrákban demokratikus intézmények működnek; a
demokráciákban pedig diktatórikus elemek is érvényesülnek. A
valóságban a különböző nyílt, vagy leplezett törekvések és elvek
egymás mellett léteznek, az őket képviselő csoportok
érdekérvényesítő képességétől függően. A demokrácia mindenkori
állapota a nemzetek külső és belső gazdasági-hatalmi helyzetétől,
történelmi hagyományaitól és szellemi színvonalától függ.
Magyarország népi demokratikus időszakát ma már pártállami
diktatúrának nevezzük, pedig akkor is nagyjából ugyanolyan
feltételek mellett működött az Országgyűlés, mint ma. Választások
akkor is voltak és az átlagember akkor sem tudta érdemben
befolyásolni az állam ügyeit. Magyarország sorsáról akkor is külföldön
döntöttek, a magyar nép által megtermelt javak jó részét pedig – egy
áruló rétegnek köszönhetően – akkor is külföldre vitték.
Magyarország jelenlegi államformája papíron köztársaság, a
valóságban azonban neoliberális demokratúra. Ma is vannak
választások és ma is működik az Országgyűlés, valójában azonban
most is a magyarság kirablása folyik titkosszolgálati és egyéb
eszközökkel, külföldi hatalmak érdekében. Most ugyan
többpártrendszer van, azonban ez csak a módszerek finomodását
jelenti. A tömegek szemébe hintett por megváltozott; de a cél
(Magyarország kifosztása, elnéptelenítése és felszámolása), az
árulók csoportja és az elért eredmény nagyjából most is ugyanaz.
A demokrácia kritikája
A demokráciák története igen különös jelenségeket produkált már.
Ezek mindennél világosabban bizonyítják, hogy a demokrácia szó és
a demokratikus intézményrendszer fügefalevélszerű használata nem
garantálja a nemzet boldogulását, a nép uralmát és érdekeinek
érvényesülését.
Például köztudott, hogy Hitler Adolf formailag demokratikus
választások útján jutott hatalomra. E „demokratikus” választás
eredménye azonban a népek számára világméretű pusztulást hozott;
a Hitlert gazdasági számítások alapján tervszerűen hatalomra segítő
bankok számára pedig – a háborús romok olcsó felvásárlásából
következően – Európa alávetettségét eredményezte.
A közkeletűen emlegetett kritika szerint a demokrácia korlátainak
belátásához elegendő öt perc beszélgetés egy átlagos
szavazópolgárral.
Platón szerint – és ezzel a véleményével az ókori szerzők között sem
állt egyedül – a demokrácia a csőcselék uralma, azoké, akik a
szabadságot megfelelő erények (például mértékletesség) hiányában
a szélsőségességig fokozzák, s így a szabadságból szabadosság
lesz. Platón és társainak álláspontja a demokráciák egyik hibájára,
állandóan jelenlévő veszélyforrására mutat rá.
Arisztotelész a demokráciát az egyenlőség iránti (olykor túlzott) igény
szülöttjének tartotta. Politika című művében a demokráciát az
oligarchia ellentéteként fogalmazza meg, anélkül, hogy bármelyik
mellett letette volna a garast. Sőt - helyesen - mindkettőnek kiemeli
azon lehetséges túlzásait, amelyek forrongáshoz és az „alkotmány”
megdőléséhez vezetnek.
„A demokrácia például úgy keletkezett, hogy az egy bizonyos
szempontból egyenlőeket általában egyenlőknek vették (azért, mert
valamennyien egyformán szabadok, azt gondolják, hogy most már
minden tekintetben egyenlőek); az oligarchia pedig abból, hogy
azokat, akik csak egyvalamely szempontból nem egyenlőek, általában
is egyenlőtleneknek tartják (mivel vagyoni szempontból
egyenlőtlenek, általában véve is olyanoknak képzelik őket.)”
Winston Churchill szerint: „A demokrácia a kormányzat rossz formája,
amely azonban még mindig jobb az összes többinél.” Sokat levon a
„jobb” jelző értékéből, hogy Churchill nem a népek, hanem a népeket
kifosztó nyertesek álláspontját fogalmazta meg.
Kevesekben merül fel, hogy egy demokratikus megoldás elvileg sem
lehet sikeres. Ha ugyanis a demokrácia és a közember akarata
érvényesülne, akkor nem a legjobb álláspont, hanem csak a
középszer irányítaná az országot. Valójában azonban még erről sincs
szó, hiszen ebben a létező rendszerben csupán egy politikai és
gazdasági egyeduralomra törő, idegen titkosszolgálatok által
irányított nemzetellenes klikk érdekei érvényesülhetnek.
A demokrácia lényege és működése
A demokrácia lényege, hogy a közösség minden választójoggal
rendelkező tagja részt vehet a közérdekű döntések meghozatalában,
az adott térség (állam, megye, település) kormányzásában.
A döntéshozatal módja lehet közvetlen és közvetett. Az érvényes
döntést a többségi szavazatokkal vagy közös megegyezéssel hozzák
a jogrendnek (az alkotmánynak és a belőle fakadó törvényeknek)
megfelelően. A jogrend meghatározza a különböző szintű
képviseletek hatáskörét. A döntés joga lehet központosított, részben
lebontott vagy alulról felépülő.
A demokrácia biztosítéka
A demokrácia egyik elvi biztosítéka, hogy a törvényhozói, a
végrehajtói és a bírói hatalmi ágakat elkülönítik egymástól. Ez az
elkülönítés a mai Magyarországon formálisan létezik, de a
valóságban nem érvényesül, mert az Országgyűlés (tehát a
törvényhozás) munkáját a kormány (tehát a végrehajtó hatalom)
irányítja például a kötelező frakciófegyelem segítségével; a formailag
független bíróságok pedig időnként koncepciós ítéleteket hoznak a
nem demokratikus hatalom érdekeit megfogalmazó és biztosító
törvények alapján.
Modern korunkban az elkülönítendő és korlátozandó hatalmi ágak
közé kellene sorolni a pénz- és médiahatalmat is – mert az e
területeken kialakult monopóliumok a demokrácia kialakulását eleve
lehetetlenné teszik.
A demokrácia végső biztosítéka maga a nép lehet, amely állandóan
ellenőrzi a képviselőit, valamint a szabályok megfogalmazását és
betartását. Ez azt feltételezi, hogy a nép meghatározó tömegei
rendelkeznek a kellő anyagi függetlenséggel, politikai tapasztalattal
és érdekérvényesítő képességgel. Elnyomorított, elhülyített,
függésben tartott nép nem képes a demokrácia biztosítására.
Az érdekérvényesítő képesség bármilyen korlátozása
antidemokratikus, azaz népellenes. A történelmi tapasztalat alapján
kialakult ezeréves alkotmány korlátlan ellenállást engedett meg a
méltatlan hatalommal szemben.
A demokrácia változatai
A közvetlen, vagy részvételi demokrácia alapja, hogy a közösség
tagjai közvetlenül vesznek részt a döntések meghozatalában. Így
működtek a klasszikus kor görög városállamai és a sztyeppi
társadalmak is. A közvetlen részvételen alapuló demokráciában a
közösség minden tagja személyesen vesz részt a közösséget érintő
ügyek eldöntésében. Ez esetben fel sem merül, hogy ne ismerné,
vagy ne képviselné a saját érdekeit. A közvetlen demokrácia
gyakorlásához szükséges jogintézmény a népgyűlés, vagy a
népszavazás.
A katonai demokrácia a sztyeppi népek jellegzetes államformája, a
demokrácia eddig ismert legtökéletesebb megvalósítása. Lényege az,
hogy a hatalmat az Istentől származó, az isteni törvények
érvényesülését biztosító uralkodói dinasztia gyakorolja; a harcokban
edzett, állig felfegyverzett és a termelőeszközök többségét birtokló
nép ellenőrzése mellett.
A katonai demokrácia sikerének titka az volt, hogy a nép olyan
nagycsaládokban élt, amely a saját gazdasági alapjait meg tudta
teremteni és folyamatosan biztosította, egyúttal pedig – az
állatállomány őrzése miatt fegyvert viselő tagjai révén – katonai erőt
is képviselt. Ez a család megvédhette érdekeit akár az
államhatalommal szemben is. A saját állásponttal azonosuló, a
közösség által jól ismert képviselőket küldött a törzsi és a nemzeti
gyűlésekre. Ezeket a képviselőket meghatározott feladattal bízta meg,
amitől a képviselő nem kívánt eltérni, hiszen azok a saját érdekeit
fejezték ki. Ha mégis eltért volna a megbízatásától, akkor az őt kiküldő
nagycsalád visszavonhatta a megbízatását. Hasonló közvetlen
irányítás érvényesült a bírói hatalommal esetében is, ami esetenként
a téves ítéletet hozó bíró levágását jelentette. Eleink ezzel az
egyszerű módszerrel is biztosítani tudták a bíróságok magas szintű
működését. A nagycsaládok képviselői részt vettek a törzsi és a
nemzeti vezetők választásában, a nemzet irányításában is. Így történt
ez a Kárpát-medence visszafoglalásáról döntő Vérszerződés
esetében is.
A katonai demokrácia sok eleme átöröklődött az ezeréves
magyar alkotmányba is, amelyek közül például a képviselők
visszahívhatósága igen fontos és a baloldali diktatúrák korig
érvényben lévő eljárás maradt. A nép számára hasznos lenne ma is,
de az idegen érdekeket szolgáló titkosszolgálatok által megszervezett
rendszerváltók szándékainak ez a demokratikus jogi vívmányunk nem
felel meg. Ezért a hazai képviselőválasztások a hazugságok
versenyévé váltak, amit négy év megakadályozhatatlan és
megtorlatlan szabadrablás követ.
A népi demokrácia uralkodó osztályként, az államhatalom alapjaként
a termelőeszközökkel nem rendelkező bérmunkásokat jelölte meg;
valójában azonban egy szűk nemzetáruló elit, a megszállókat
kiszolgáló kommunista párt által megvalósított nyílt katonai diktatúra
volt.
A liberális demokrácia a hazugságra épül és a pénzoligarchia
szélsőséges diktatúráját készíti elő. Szavakban minden ember
számára szabadságot kínál, ezáltal meg nem érdemelt népszerűséget
és politikai mozgásteret szerezve. A valóságban azonban lebontja a
nemzetet védő, az évezredek alatt kialakított természetes
jogszokásokat és nyitott pályát teremt a nemzetidegen karvalytőke
számára. A liberális demokrácia az emberben meglévő legaljasabb
ösztönökre építve a közérdekkel szemben előtérbe helyezi a
jellemzően erkölcstelen és rövidlátó egyéni érdeket (például emberi
jognak hazudja a kábítószerfogyasztást és az abortuszt, hogy a
tervszerűen elhülyített és szegénységbe taszított tömegek
hozzájáruljanak a saját megsemmisítésükhöz). A liberális demokrácia
által nyújtott gazdasági szabadsággal csak a nagytőke tud igazán
élni, az átlagember számára marad a nyomor és a pusztulás.
A közvetett vagy képviseleti demokrácia viszonyai közepette elvileg a
nép által jelölt és választott képviselők hozzák meg az alkotmány és a
jogrend által behatárolt közügyekkel kapcsolatos döntéseket.
Valójában azonban a pénzhatalom által birtokolt média határozza
meg a választásokon induló és befutó személyek körét, akiket a
választóik csak a képernyőről ismernek, ezért a közügyekben nem
érvényesülhet megfelelően a köz érdeke. A választóikat a választások
előtt felkereső képviselőjelöltekre jellemző a be nem tartott ígéretek
sora. A választók csak abban lehetnek biztosak, hogy az esetleg
akkor első és utolsó ízben látott képviselőjük szemérmetlenül a
szemükbe hazudik. Szó sincs arról, hogy a képviselő azonosulna a
választók akaratával, hiszen a rendszer csak a szabadrablás
lehetősége miatt fontos neki, valódi érdeke nem fűződik a választói
érdekek képviseletére. A képviselői mandátumot valójában a
multináciktól és lakájaiktól kapja, akiket szolgálnia kell a következő
választásokig.
Az alapvető demokratikus szabályok elvileg meghatározzák a
különböző szintű képviseletek hatáskörét, amely lehet központosított,
részben lebontott vagy alulról felépülő.
A képviseleti demokrácia a korrupció melegágya, a fegyveres
megszállásnál kényelmesebb lehetőséget teremt a külföldi
pénzhatalom számára Magyarország kifosztására. A képviseleti
demokrácia hazai viszonyai közepette az alapvető demokratikus
intézmények is csak formálisan működnek (például a mai
Magyarországon nem lehet elérni, hogy a vagyonőr fizetett
szabadságot kapjon, vagy hogy utána a munkáltató befizesse a
nyugdíjjárulékot).
***
HORTHY KICSIT MÁSKÉPP, MINT TANÍTOTTÁK NEKÜNK
SZÁMVETÉS - egy tanulságos összeállítás Horthy 17 évéről
Tizenhét év.
Ez a történelemben semmicske, apró idő néha megtelik
nemzetpusztító tragédiákkal, mint egykor Mohácstól a törok
berendezkedéséig, de megtelhet nemzetet felemelő építkezéssel,
mint máskor: az1832-es reform-országgyűléstől a szabadságharcig
eltelt több mint másfél évtized.
Épp ennyi, tizenhét évünk adódott - hatalmas csapások sora után -
végre újbólegy független Magyarország felépítésére. Nem volt
könnyű: infláció, munkanélküliség, válságok, kis háborúk,
merényletek környékeztek bennünket, nagyhatalmak és kelletlen
szomszédaink acsarkodtak ránk. De sikerült.
Hazánk lakossága e másfél évtizednél alig több idő alatt 1.639.479
fővel növekedett.
Alap- és középfokú iskoláink száma 7418-ról csaknem a duplájára:
13780-ra; óvodáinké 975-ről 1140-re emelkedett.
Új kórházat 160-at is építettünk a kezdetekkor meglévő 187 mellé, s
bennük megkétszereződött az orvosok száma.
2628 km . elsőrendű országutat építettünk, vasútvonalaink hossza
8671 km-re nőtt, ebből 243 km-t villamosítottunk - magyar találmány
alapján.
Dieselmozdonyok gyártásában pedig világelsők lettünk!
Duna-tengerjáró flottánk összeköti vízi útjainkat a világtengerekkel.
Államadósságunkat az időszak felére kifizettük, sőt el tudtuk engedni
a gazdák összes tartozását.
Megteremtettük a mindenkire egyaránt vonatkozó szociális
ellátórendszert, biztonságos működéshez szükséges vagyonnal látva
el a nyugdíj- és betegségbiztosítókat. Ingyenes gyógyszert kapnak az
egyre növekvő számú cukorbetegek.
Budapest(gyógy)fürdővárossá vált.
Nyaralótelepeket építettünk a munkásoknak aDunakanyarban, a
Soroksári Dunaágban; a tisztviselőknek a hegyvidékeken és a
Balatonnál. Filléres vonatok szolgálják a hétvégi kikapcsolódást. A
köz szolgáinak (közüzemek dolgozó, köztisztviselők, közalkalmazottak)
vasúti, üdülési,biztosítási, közüzemi díjbéli és egyéb
kedvezményekkel honoráltuk áldozatos munkáját.
Mindehhez a világ egyik legértékállóbb valutájának megteremtése is
járult.
Politikai téren önállóságra törekedtünk.
Korlátok közé szorítottuk a szélsőséges pártok működését,
megtiltottuk a horogkereszt használatát, és az Egyesült Államokat
másfél évtizeddel megelőzve (!) eltöröltük a máskülönben csupán
ideiglenesen bevezetett numerus clausust.
No persze nem az 1990-2007 közötti tizenhét évről szólnak ezek az
adatok, hanem egy másik időszakról. Horthy Miklós kormányozta
ekkor a világháborút elszenvedett, spanyolnáthát, eszeveszett vörös
terrort, és Trianont elszenvedő Magyarországot - vagyis a 1920 és
1937 közötti -, a még újvilágháborútól mentes korszakról szól az írás.
Adataim pontosak. A boldog Kádár-korszak alatt kiadott
enciklopédiafélékből szemelgettem őket, legfőképp az 1982-ben
megjelent Magyar Történelmi Kronológiából (Akadémiai Kiadó).
A milliószámra előforduló munkás-mozgalmár szócikk közé nyilván
nem a gaz Horthy fasiszta érát dicsérendően pöttyentették ezt a
néhány adatot, így bátran elfogadhatjuk hitelesnek mindet.
Természetesen felhasználtam saját jegyzetanyagomat is.
Lássunk ezekből is egyet! Nagyanyám, Sárközy Istvánné, született
Bleszkányi Irén - a Csobánc utcai elemi iskola tanítónője -275 pengő
nyugdíjra volt jogosult. Egy pengő ma 1200-1300 Ft-nak felel meg,
bár az írásom megjelenésig ez még változhat gyurcsányilag. Unokája
(kétszer hosszabb munkaviszonnyal, néhány diplomával és egy vasas
szakmával) mintegy a negyedét-ötödét kapja ennek a nyugdíjnak. Jó-
jó - mondhatja az iskolázott olvasó -de az elnyomó értelmiség
(tanítónő) kivételezett helyzetben volt, a szegény munkások pedig
folyamatosan nyomorogtak.
No, jómagam egy megbélyegzett osztályban érettségizvén (Antall
József volt az osztályfőnökünk) kényszerűségből Angyalföldön
dolgoztam évekig, s tanultam szakmát. S nemcsak szakmát tanultam
az öreg szakiktól, hanem azt is, hogy az esztergályos kétszeres úr volt
(Herr Dréher/r/), és glaszékesztyűben, keménykalapban ment be
dolgozni a Lángba, Ganz-Mávagba -s az általa gyártott diesel-
vonatok máig vidáman szolgálják a dél-amerikai közlekedést. Üres
óráiban nem maszekolt, hanem énekelt a gyár kórusában, evezett a
gyár csónakházában, sportolt a kötelezően (úgy bizony!)
előírt s felépített gyári sportpályán - tehette, mert a feleségének nem
kellett dolgoznia. Gyermekei pedig - óh, borzalom! - a hazáról
tanultak az iskolában. A hazáról.
Természetesen - mai szóval - "vesztesei" is voltak e kornak..
Gyámolításukra ott voltak az ONCSA-házak, az ínség-akciók, a
tehetségmentő szolgálatok.....
Tehettünk, amennyit tehettünk. Hisz ne feledjük: ebből a tragédiákkal
induló 17 évből 3-4 év a Nagy Gazdasági Világválság – épp a
közepén! Hogyne lettek volna "vesztesek"! Hisz az egész
Magyarország vesztes volt!
És hogyan is állunk azzal a rémületes Horthy-fasizmussal?
Mindenekelőtt szögezzük le: a fasizmus és nácizmus két különböző
dolog, elemi tudatlanság és gonosz indulat összekeverni a kettőt..
Horthy alatt nálunk se fasizmus, se nemzeti szocializmus nem volt!
Szálasi más eset: az valóban náci típusú rendszer volt. Később, és
idegen hatalom katonai megszállása alatt. (Csupán zárójelben, dőlt
betűkkel fűzöm ide: ma Magyarországon új politikai fogalom született
meg: a nemzeti szocializmus ikertestvére, a nemzetellenes
szocializmus).
Nem volt hivatalos ideológia a történelmi jog- és szokásrendszer
durva leváltására, majd erőszakolt helyettesítésére. Nem uralta egy,
egyetlenegy politikai irányzat a médiumokat, és hallatlan választék:
1500 lap, s ebből mintegy 400 politikai jellegű jelent meg e korban!
És bizony nem tartotta rettegésben semmiféle terrorrendszer a
lakosságot. Csupán az értékeket tisztelő, azokat megőrző s
továbbadó konzervatív világ volt.
Beszélő a neve: értékkonzervatív.
Természetesen nem volt XXI. századi értelemben vett demokrácia,
már csak azért sem, mert a XX. század elejéről van szó. A mai
fogalmak visszavetítése egy más korra elemi tudatlanság vagy
gonosz indulat - valószínűleg mind a kettő!
Mai politikailag korrekt mércénk szerint valóban antidemokratikus a
szélsőséges pártok korlátozása.
Akkor nemzetet mentett.
Valóban volt cenzus (1920-tól 50 %), viszont nem döntötte el
végzetesen az ország és a nemzet sorsát néhány tányér levessel
vagy lejárt szavatosságú tésztacsomaggal, esetleg a nyugdíjasoknak
adott 500 Ft-os utalvánnyal vásárolt szavazat.
Tekintélyuralmi rendszer? A Kormányzó csupán egyszer küldhette
vissza megfontolásra a képviselőháznak a törvényjavaslatokat -
emlékezzünk Göncz papára, mit művelhetett az Antall-kormány
törvényeivel!
A puszta tekintélyt pedig megérdemelte, mint tisztakezű, becsületes,
erős akaratú magyar vezető!
Barátaim! Egyszer végre el kellett mondani mindezt.
(És még valami a Horthy család birtoka ugyanakkora volt, mikor
lemondatták, mint mikor kormányzóvá választották)
Csak azt kérem: adjátok tovább!
Arpad Cziko