INGYENES
HIRDETÉS
1. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
5. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
7. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
9. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
13. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
15. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
17. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
19. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
21. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
23. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
25. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
27. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
29. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
31. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
2. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
6. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
14. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
16. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
18. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
20. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
22. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
24. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
26. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
28. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
30. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
32. számú hely
ADSL /lapozz.hu/
Banner /lapozz.hu/
Bannercsere /lap.hu/
Bannercsere /linkek.hu/
Bannercsere /linktár.hu/
Bannercsere /weblink.hu/
Ingyenes bannerkészítő /bannermakersite.com/
PixelPartner
Reklámcsere
Telebanner
Domén (domain) adásvétellel kapcsolatos szerződésminták
Domén (domain) ábécé
Domén (domain) név kereső /whois.net/
Domén (domain) regisztráció /lapozz.hu/
Doménregisztrációs szabályzat
Ingyenes domén (domain) regisztráció
Keresés a .hu domének (domain-ek) között
E-könyv /lap.hu/
E-könyvolvasó /lap.hu/
E-könyvtár /lap.hu/
Hangoskönyv /lap.hu/
Interkönyv /interkonyv.hu/
Letölthető könyvek /fw.hu/könyv/
Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó /a könyv.hu/
Szervizválasztási tanácsok (letölthető könyv) /car felügyelő.hu/
The origins of Hunnish Runic Writing /virtus.hu/
Ingyen honlap /hupont.hu/
Weboldal sablonok /web-template.hu/
Honlap testreszabva
Honlapkészítés /cmsimple.honlapcsomag.hu/
Honlapkészítés /linksite.hu/
Így készíthet weboldalt /techline.hu/
Webáruház bérlés /shopom.hu/
Webfix honlapkészítés /webfix.hu/
Internet /linkek.hu/
Internet café /lap.hu/
Maxxl /maxxl.extra.hu/
Internetes hírek /netsajtó.hu/
A számítógépes program-alkotások fajtái /mek.iif.hu/
Adatvédelemről rendszergazdáknak
Artisjus Szerzői jogvédő Iroda
Az elektronikus szerződéskötés
Az internet az európai médiaszabályozásban
Az internet technikai alapjai és egyes szabályozási kérdései
Direktmarketing és spam - lehetőségek és korlátok
Domain-név
Domainregisztrációs szabályzat
Domén adás-vételi szerződés /domainabc.hu/
Domén és védjegy különbsége /szabadalmi.hu/
Domén regisztrátorok listája /domain.hu/
E-aláírás /lap.hu/
E-kereskedelem
E-számla jogszabályi háttér /digitdoc.hu/
Etimologizálásból büntetőügy /virtus.hu/
Eu domén /eudomain.hu/
Internetes szerkesztői terror /tudós.virtus.hu/
Internetes vélemény-nyilvánítás /mek.iif.hu/
Internetjog (blog) /multimedia jog.blogspot.com/
Internetjog /jogi fórum.hu/
Internetjog /lap.hu/
Internetszolgáltatók Tanácsa /iszt.hu/iszt/
Jogi Fórum (publikációk)
Közös jogkezelés digitális környezetben (tanulmány) /gaudy.freeweb.hu/
Letölteni szabad, megosztani nem /index.hu/
Linkek és korlátok
Szabadság, job és szabályozás a kibertérben /c3.hu/
Szólásszabadság a neten /policy.hu/
Webkultúra /tudós.virtus.hu/
Keresőgépek /lap.hu/
Keresőhirdetés /lap.hu/
Keresőregisztráció /lap.hu/
Közösségi keresővé válik a Google /hwsw.hu/
Keresőmarketing /linksite.hu/
Keresőoptimalizálás /kumo.honlapcsomag.hu/
Keresőoptimalizálás /laurus.hu/
Keresőoptimalizálás /linuxvilag.hu/
Keresőoptimalizálás /weboriginal.eu/
Keresőoptimalizálás kezdőknek /seo.kakadu.hu/
Keresőoptimalizálás lépései /alexgraphics.hu/
Linkmarketing /whysoft.hu/
PDA-lexikon (honlapkészítés)
PDA-lexikon (zsebtelefonon olvasható lexikon)
Google PageRank Check /gaijin.at/
Számítástechnika /lapozz.hu/
Tárhely /lap.hu/
Tárhely /lapozz.hu/
Webtárhely, domén /24host.hu/
Netpédia (internetes tudástár) /netpedia.hu/
Webdesign cég - Pest.lap.hu/
Webdesign verseny /lap.hu/
Internet /lap.hu/
Internet /lapozz.hu/
Internet /linktár.hu/
Internet /wyw/
A lapon lévő szabad reklámhelyek bármelyikére minden regisztrált látogatónk által sajátkezűleg elhelyezhető egy képes és/vagy szöveges apróhirdetés, amelyik legalább egy hétig fenn is marad a lapon. Egy hét után - előzetes értesítés mellett - a rendszer automatikusan törli az apróhirdetést. Nincs akadálya annak sem, hogy a látogató a rendszerünk minden lapjára elhelyezzen egy-egy apróhirdetés jellegű szöveget, vagy bannert, esetleg híradásra, cikkre, novellára, lépgyűjteményre mutató felhívást; s azt korlátlan esetben, az idők végezetéig újra és újra megújítsa.
Köszönjük, hogy megtisztelte lapunkat a látogatásával; reméljük, hogy a segítségünkkel megtalálta azt, amit keresett!
***
INTERNETHÁBORÚ
Téma: támadó ip címek, hunhír cikk
A HunHír.Hu megkapta azokat az IP-címeket, ahonnan a jelentős politikai események előtt iszonyú méretű és erősségű DoS-támadásokat indítanak. Csak a mi esetünkről beszélve, a különböző hazai és külföldi ellenségeink közül vannak olyan alamuszi kis szellemi férgek, akik sunyi módon azt az oktatási intézményt használják fel az ellenünk indított támadásra, ahol vélelmezhetően az adott személyt nem tudják beazonosítani.
Mindenesetre vérlázító, hogy egyetemre járó leendő értelmiségiek meg nem engedett és aljas módszerekkel próbálják elhallgattatni azt a hangot, amellyel ők nem rokonszenveznek. Elbújva egy intézmény falai közé, ravaszdi módon támadva akkor, amikor várhatóan esemény lesz Budapesten. Csak azért, hogy azok a híradások jelenjenek meg a világhálón, amelyek az ő szájízük szerint készültek. Ez az ő mentalitásuk, ami alapján mindenki egy másodperc alatt beazonosítja közösségüket. Először vinnyogni, félelemről, rettegésről papolni, aztán támadni erőszakosan, a vélt hatalom, és felsőbbrendűség alapján. Ezek a törvénytisztelő jogvédők és toleranciabajnokok, akik abban a pillanatban tesznek a jogra, a törvényre és a toleranciára, ha az ő érdekükről van szó. Nem igaz, hogy ilyen szánalmas életet élve ők jól érzik magukat a bőrükben. Nem, mert az állandó hazugságot, a kettős életet egyetlen egészséges személyiségű ember sem bírja sokáig. Ha viszont mégis, ez jelent valamit. Mi a baj az agyon hallgatott HunHírrel? Hiszen nem beszél róla a libsi média, arra is vigyáznak, nehogy akár egy fikarcnyi kis negatív reklámot kapjon? Az, hogy megírja az igazságot? Most az a gond, hogy holnap esetleg nem úgy szólna a történet a HunHír tolmácsolásában, ahogy ők beállítanák?
Összegyűjtjük az összes IP-címet, amelyről DoS-olnak minket. Előre jelezzük, hogy nem fog érdekelni bennünket az úgynevezett személyiségi jog és nyilvánosságra hozzuk azokat, akik pluszköltségekbe vernek bennünket, és el akarnak távolítani a világhálóról. Remélhetőleg olvasóink és barátaink is lesznek olyan tökös legények, hogy részt vesznek ebben az általuk kezdeményezett háborúban és visszaadják a kölcsönt. Azokban az esetekben, ahol az IP-címhez magánszemély kapcsolható, természetesen azt is nyilvánosságra hozzuk, sőt ki fogjuk nyomozni barátaink és segítőink támogatásával az illetők minden olyan adatát, amely alapján bárki megkeresheti és megtalálhatja őket.
Célkeresztünkben az ELTE, valamint Budaörs, Székesfehérvár.
Ízelítőül:
157.181.235.117 IP address location & more:
IP address [?]: 157.181.235.117 Copy [Whois] [Reverse IP]
IP country code: HU
IP address country: ip address flag Hungary
IP address state: Budapest
IP address city: Budapest
IP address latitude: 47.5000
IP address longitude: 19.0833
ISP of this IP [?]: Eotvos Lorand University of Sciences
Organization: Eotvos Lorand University of Sciences
Host
További IP-címek, amelyekről 10 és 20 ezer közötti találattal bombázták a HunHírt:
22187 0.16% 157.181.235.117
21229 0.04% 195.56.199.119
16454 0.03% 145.236.252.34
16123 0.17% 213.16.125.201
14478 0.13% 84.1.109.74
13745 0.06% 84.1.97.2
13054 0.01% 85.238.79.35
12157 0.11% 83.97.85.216
11867 0.08% 80.95.70.170
11695 0.05% 82.141.191.246
11636 0.01% 89.134.229.99
11266 0.05% 74.6.18.243
11117 0.06% 84.206.41.100
10020 0.05% 90.228.241.38
Megint kénytelenek vagyunk olvasóink segítségét kérni, mert hatalmas anyagi vonzata van ennek a támadásnak, illetve megszüntetési kísérletnek. Ők is a törvénytelen és a sunyi módszerek, valamint a pénz segítségével háborúznak ellenünk. Pénz és támogatás nélkül ők győznek.
Aki segíteni és támogatni kívánja az első nemzeti radikális hírportált, az jelezze az info@hunhir.hu címen, ugyanezen a címen PayPal-támogatásokat is fogadunk.
Az alamuszi támadók nem csak a HunHírt lehetetlenítették el, hanem Amerikával is ujjat húztak, ugyanis szolgáltatónk szervere Amerikában van, és szolgáltatónk weblapjai sem üzemelnek. Ebből akár nagy nemzetközi botrány is lehet. Ha egy mód van rá, teszünk róla.
A HunHír.Hu szerkesztősége
Anyaország Főoldal Küldje el ismerősének Könyvjelzőbe Nyomtassa ki
Hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges.
Lqro - 2009.10.22. 20:59
Jó ismét Önöket látni. A napközbeni levélváltásokért külön köszönet.... a mexikói IP számot kihúzhatják...szegény :-)
Sajnos az Eötvös Lóránd egyáltalán nem lep meg. Ami nagyobb gond, hogy valószínűleg felhasználták az "ártatlan filecserélők" számítógépeit is...szinte biztos vagyok benne. Egyébként tényleg az lenne a legjobb, ha mindenkinek, aki komolyabb leterhelést okozott a szervernek az IP számait hozzák nyilvánosságra...bár sajnos sok lesz közöttük az olyan, akik nem is tehetnek róla, lehet, hogy már hetekkel ezelőtt megszerezték a számítógépét...és most felhasználták...ami ugyan bűncselekmény, de sajnos Abszurdisztánban élünk. még néhány hónapig.
fizzy - 2009.10.22. 20:44
Csak így tovább HunHír! Ez a legjobb válasz! Minél több adatot ezekről a kis férgekről! Kitartás!
system - 2009.10.22. 20:31
HOZZATOK MINDENKIT NYILVÁNOSSÁGRA!!!
LÁTNI AKARJUK:
NÉV
CÍM
TELEFONSZÁM
IP-CÍM
IWIW
stb-stb.............................
MINDENT!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Betyarizmus1 - 2009.10.22. 20:06
Itt az ideje, hogy beégjen a pofája egy pár liberális majomnak.
***
Webkultúra
Az internet új dolog. A villámgyors technikai fejlődés nem mindig jár együtt az internetezés (szoftvertervezés és felhasználás) kultúrájának fejlődésével.
Az internet több jogi, etikai és kulturális kérdést vet fel, vita forrása, amelyek kellően alapos megválaszolására, befolyásolására a közembernek nincs elegendő lehetősége; s az államhatalom, vagy a jog is csak követő szerepre van kárhoztatva. Ennek köszönhetően több helyen is csorbulhatnak, vagy nehezen érvényesíthetők (ha egyáltalán érvényesíthetők) a jogban egyébként már kiharcolt és rögzített elvek és követelmények.
Problémajegyzék
Ezek ai interneten különböző alakban jelentkezhetnek.
Az egyik nehézség a lapok tartalmának ellenőrzése. Jó lenne tudni, hogy mi igaz abból, amit láthatunk és olvashatunk. Az is jó lenne, ha nem jelenne meg az interneten illemet, vagy jogszabályt sértő tartalom.
A másik nehézség a keresők algoritmusának szeszélyes volta. Sem üzleti, sem erkölcsi, sem kulturális szempontból nem mindegy, hogy melyik lap jelenik meg a keresők találati listáin az első helyeken.
A harmadik nehézséget a megszokott jogok (szólásszabadság, kutatói szabadság, személyhez fűződő jogok stb.) betartásának, gyakorolhatóságának korlátozott volta jelenti a fórum okon, a linkgyűjteményekben, a tudástárakban, az újságokban, vagy akár a konkrét gazdasági célokat követő mezei honlapokon is. Egy magántulajdonban lévő rendszer tervezőivel, fenntartóival és szerkesztőivel szemben azonban gyakorlatilag lehetetlen számon kérni mondjuk a szólásszabadságot biztosító jogok betartását.
A megoldás elvi lehetőségei
Mindezen szempontok kölcsönhatása nehezen megoldható helyzeteket teremt. A nemzeti jog jórészt csak az események után kullog (ha egyáltalán tesz valamit a nehézségek megoldása érdekében). Ráadásul az sem teljesen világos, hogy az internet (például egy távoli országban működtetett honlap tartalma) mennyiben lehet tárgya a nemzeti jognak.
A fenti dilemmák a net minden területén jelentkezhetnek. Nyilvánvaló érdek fűződik ahhoz, hogy az internet valamiféle épeszű szabályoknak engedelmeskedjen. Amint az is nyilvánvaló, hogy ezek a kívánatos szabályok nem feltétlenül egyeztethetők az egyes kormányok és hatalmi csoportosulások üzleti, politikai és kulturális törekvéseivel. Gondoljunk a kurucinfo ellen indított magyar kormányzati hajszára (amelyik máig eredménytelen maradt); vagy a kínai kormányzat cenzúrájára (amelynek gazdasági okok miatt a Google is engedelmeskedett, de amelyet az olimpia idejére a kínai kormányzat mégis felfüggeszteni kényszerült).
Úgy tűnik, hogy a végső soron az üzleti sikert hajszoló, tőkés csoportok által megszabott "etikára" épülő napi gyakorlat fogja kialakítani a maga eljárási szabályait. Meg kell várni, amíg egyfajta netes kultúra kifejlődik a versenynek köszönhetően? Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a folyamat megreked egy alacsony szinten és tulajdonképpen visszalépés következik be.
Lehetséges, hogy a szabályok és formák kialakulása után azok megjelennek majd a nemzeti és a nemzetközi jogban is, szabatosabb megfogalmazásban, de a hatalom érdekeit jobban kifejezve.
Az egyik legfontosabb internetes alapjog lenne a szólásszabadság. Az interneten való megjelenés és megnyilatkozás korlátozottsága és esetlegessége esetenként felveti a szólásszabadság kérdését. Kérdés lehet persze, hogy kell-e biztosítani a szólásszabadságot mindenki számára egy olyan mesterséges környezetben, amelyet magánemberek teremtettek meg és tartanak fenn? S ha erre igennel válaszolunk (mint ahogyan ez a válasz lenne kedves a szívünknek), akkor meg azt kellene megválaszolni, hogy kinek a feladata az internetes szólásszabadság biztosítása s miként lehet (milyen mértékben kell) ennek követésére rávenni az internet egyéb szereplőit?
Az internetes szólásszabadságot az állami szerepvállalás tudná kikényszeríteni, de ehhez az is kellene, hogy a legnépszerűbb keresőket, fórumokat, újságokat, tudástárakat az állam tartsa fenn s ezeket a legoptimálisabb módon tervezzék, szerkesszék és működtessék. Mindez természetesen csupán vágyálom. Az állam, még ha lehetősége nyílna is az ismert keresőknél, fórumoknál és újságoknál, tudástáraknál jobb létrehozására és működtetésére; akkor sem bizonyos, hogy azokat a demokratikus szabadságjogok kibővítésére használná fel.
A tervezés jelentősége
Szükséges, hogy az internetes rendszerek tervezésekor olyan korszerű (jogszerű, demokratikus ás átgondolt) eljárási szabályokat építsenek be e rendszerekbe, amelyek a lehető legjobban képesek biztosítani az egymással esetleg szembeszegülő alapjogok és érdekek kiegyensúlyozott és célszerű érvényesülését.
E téren örvendetes verseny és ennek következtében egy kibontakozó és észrevehető fejlődés tapasztalható, amelyik a demokratizálódás irányába (a kézi vezérléstől a közösségi irányítás felé) halad. Ez utóbbinak is több megoldási módja van s nem mindegyik egyformán jó. Remélhető, hogy a demokratikusabb koncepciók fognak elterjedni és normává válni, a kevésbé demokratikusaktól pedig elpártol a közönség, érzékelvén a minőségi különbséget.
A kézi vezérlés
A régi típusú rendszerek a teljhatalmú moderátorra (cenzorra) épülnek, aki esetenként politikai szempontok alapján kiválasztott és fizetett alkalmazott. Az ilyen - egzisztenciálisan kézben tartható - szereplők alkalmasak leginkább a tulajdonos politikai-gazdasági érdekcsoportosulások törekvéseinek képviseletére.
Ez a - moderátornak nevezett - cenzor az ismeretlenség álarca mögül, megbízójának hatalmával a háta mögött, a demokratikus alapjogoktól, az illemtől és az intelligenciától csak ritkán befolyásolva végezheti a tevékenységét. Vele szemben mit sem számít a legemelkedettebb olvasói érvelés sem, hiszen rendszerint válaszolnia sem kell, de ha válaszolna is, annak értékét többnyire nem bírálja felül senki. Törölhet mindent, ami a rendszert működtető hatalomnak, vagy az ő egyéni ízlésének és (sokszor tapasztalhatóan torz) lelkének nem kedves.
Az olvasó esetenként visszasírja azokat a régi szép időket, amikor még nem moderátorok, hanem valódi cenzorok ellenőrizték a sajtót. Azokat a régi cenzorokat még a tanultabbak és az intelligensebbek közül válogatták. Ráadásul személyesen is lehetett látni őket, ami jótékonyan korlátozta a cselekedeteiket.
Közösségi irányítás
Az újabb rendszerekben a cenzor szerepének nagy részét átveszi a kisebb, vagy nagyobb közösség. A változást nem csupán a demokratizálódás irányába ható, az olvasók kegyeiért folytatott verseny, hanem a gazdaságossági szempontok is kikényszerítik.
Mindenütt tapasztalható egy józan törekvés a rendszerek olcsóbb működtetésére. A kereskedelemben és a szállodaiparban megfigyelhető modern eljárásokhoz hasonlóan itt az interneten is a felhasználók munkába fogása jelenti a megoldást. Ezzel azonban természetszerűleg együtt jár a demokratizálódás is, hiszen a közösségi döntés könnyebben lehet demokratikus.
Szükséges az is, hogy a működő rendszereket irányító rendszergazdák, szerkesztők, moderátorok (a modern cenzorok), azaz általában a kézi vezérlés emberei is megfelelően alkalmazzák a számukra biztosított jogokat: az etikai, jogi, gazdasági, kulturális vonzatú döntéseiket a legszerencsésebb módon hozzák meg. Ehhez szentek és tudósok serege kellene, amely egyelőre nem áll a rendelkezésre, vagy nem sikerült őket megnyerni a kézi vezérlés számára.
Bizonyosan segít, ha a cenzor feladatát minél teljesebb mértékben a közönség veszi át, s ha a lehetőségeit (tevékenységének korlátait) is a közönség, vagy a közönség legjobbjainak az értékítélete határozza meg.
Korszerű törekvés, hogy e kézi vezérlő személyeknek a szerepe és száma csökkenjen s helyettük a névtelen olvasó lásson el egyre több szerkesztői feladatot.
Azonban ez a megoldás sem mindig tökéletes. Ha a közönség moderátorként, szerkesztőként való alkalmazása nem párosul körültekintő tervezéssel, akkor csak az átlagízlés és az átlagtudás érvényesülhet. Az újításokat és a kiugró teljesítményeket a közízlés legyalulhatja.
***
Az index.hu korlátai
Rovó - 2007.12.14 19:09
Eddig is tudtuk, hogy az index.hu portálon korlátai vannak a szólásszabadságnak. Most újabb esettel találkoztunk, amely ezt illusztrálja.
Az index.hu internetes újság a korábban "rovó" által a "tudomány" rovatcsoportban indított "50 000 éves magyar írásbeliség" rovatot minden indoklás nélkül áthelyezte az "alternatív elméletek" rovatcsoportba.
A moderátorok nyílván nem írástörténészek, s ezért nem tudják, hogy I. J. Gelb, Sándor Klára és Püspöki Nagy Péter közel egybehangzó állítása szerint írástudomány nincs - azaz nincs mihez alternatívnak lenni. Az írástörténeti kutatásokat a nem hivatásos kutatók végzik, az új tudományos teljesítményeket ők mutatják fel.
A fenti rovatban (amelyen a hozzászólások száma a 6000-hez közeledik) az alábbi ("Tiszteles úr" által jegyzett) írás verte ki a biztosítékot:
***************************************** ************************************
Tiszteletes úr válasz | megnéz | könyvjelző 2007.11.30 08:25:12 © ( 5954)
A sémi népek nem tekinthetők az ábécé feltalálóinak, mert azt már korábban is feltalálták mások.
A föníciai írás születése előtti írások hasonlóak voltak a székely rovásíráshoz, amely úgy tartalmaz egy kitűnő ábécét, hogy mellette szótag-, szó- és mondatjelei is vannak (amit mi a sokoldalúság és nem a primitívség jelének tartunk).
Például az egyiptomi írásoknak is voltak betűi a szó- és szótagjelei mellett.
A magánhangzójeleket pedig nem a görögök találták fel, mert az ugariti ékírást megalkotó hurriták, vagy a ciprusi szótagírás és a hettita írás létrehozói (a hattiak?) már a föníciai írás előtt is ismerték ezeket. A sémi népek nem feltaláltak egy új rendszert, hanem a régen ismert módszerek közül kimazsolázták azt, ami az ő nyelvi sajátosságaiknak megfelelt. Ezért a sémi ábécék jelkészlete az idők során fokozatosan csökkent, amit értékelhetünk úgy is, hogy lerontották a korábbi írásokat a saját nyelvi igényeikhez.
Ezért a görögök számára újra fel kellett találni (máshonnan be kellett szerezni) a magánhangzókat. S ez a forrás a hettita-székely (a hurrita lineáris) íráskör lehetett. Ezért hasonló egymáshoz pl. a hettita hieroglif írás "i" betűje, meg a görög és székely írás "i" betűje - miközben a föníciai írásnak nincs magánhangzója.
***
A fenti levél közzétételét követő napon a "Tiszteletes úr" nicknevet a moderátor minden indokolás nélkül törölte. Azt talán mondanunk sem kell, hogy a cikk minden állítása betűnként igazolható, sőt közismert (tudományos publikációkban évtizedekkel korábban már megjelent).
Az indexnél tapasztalható szigorúság tulajdonképpen érthető és elfogadható, mert a magánvállalkozásoknak nem kötelező betartaniuk a szólásszabadság illemszabályait. Az csak az államot és a becsületes embereket kötelezi.
***
Mi vezérli az index adminjait a tudományosság fokának megítélésében?
Az 50 000 éves magyar írásbeliség c. rovatot az index szerkesztői a "tudomány" rovatcsoportból átrakták az "alternatív elméletek" rovatcsoportba. A bosnyák piramist azonban megtartották a "tudomány"-ban.
Tárgyaltunk már arról, hogy a diktatórikus alapgondolatra épített (vagy egyszerűen csak gondolatszegény szoftveresek és megrendelők által tervezett?) internetes fórumok és egyéb közösségi rendszerek esetében törvényszerűen lépnek fel bizonyos hibák.
Például természetesen fordul elő, hogy az admin nem annak a szerteágazó szakterületnek a mindentudója, amit igazgat. Lehet az admin bármilyen iskolázott és intelligens is a környezetéhez képest (persze ez csak egy jóindulatú, ám minden alátámasztást nélkülöző feltételezés), mégis törvényszerűen előfordul, hogy valamelyik szakkérdésben olyanok hozzászólásait kell értékelnie, amihez nem ért annyira sem, mint a hozzászólók.
A nyájas olvasónak meg van engedve, hogy másképpen is fogalmazzon.
Amikor az index.hu adminja minden értesítés nélkül átrakta a székely írás kőkori eredetét tárgyaló " 50 000 éves magyar írásbeliség " rovatot a "tudomány" rovatcsoportból az "alternatív elméletek" közé, még gondolhattunk arra, hogy ezt azért tette, mert az akadémikus kutatók ezt az eredeztetést egyelőre és általában nem fogadták el. Igaz, hogy egy tudományos tételt nem a hozzá nem értő barmok és a kultúrpolitika által irányított magyargyűlölő megélhetési történészek, nyelvészek, régészek között rendezett népszavazásnak kellene eldöntenie. De hát egy admintól nem várható olyan fokú intelligencia, ami ennek a belátásához szükséges lenne.
Azonban a boszniai "piramis" kapcsán ilyen cikkek jelentek meg a "tudomány" rovatban:
Mégsem legenda a bosnyák piramis?
A bosnyák piramis átírja a történelmet?
Az egyik cikkben ilyen érvelést lehet olvasni:
A "piramis"-ban talált "folyosórendszerről úgy vélik, nem lehet természetes képződmény, így az egyiptomi piramisoknál nagyobb monstrum kizárólag emberi építmény lehet, írja a BBC".
Azon most ne akadjunk fel, hogy a BBC újságírója mióta szaktekintély - hiszen nem tekintélyelv alapján akarunk dönteni ebben a kérdésben.
Azonban a mondat feltűnő ostobaságán még az index.hu "tudományos" adminjának is el kellene gondolkoznia.
Ugyanis egy természetes hegybe is lehet mesterséges alagutat ásni - s attól maga a hegy még nem válik piramissá. Vagyis a BBC egy ordító baromságot kürtölt világgá (ha nem a fordító követett el hasonló nagyságú hibát).
De nem is ez az érdekes ez esetben, hanem az, hogy az index.hu adminja miért tekinti tudománytalannak az egyik esetet (a székely írás kőkori eredetét) és miért tekinti tudományosnak egy természetes boszniai hegy piramissá hazudását (amelynek alagútjában egyesek egyébként kőkori magyar rovásfeliratokat véltek találni).
Nos az adhatja meg a választ a kérdésre, hogy a boszniai "piramis"-ról írt BBC cikkben nem magyarkodnak, szó sincs benne a székely írás kőkori eredetéről.
Ez az eset megengedi annak felvetését, hogy az index.hu adminjait pusztán a magyargyűlölete vezérli. Hasonló jelenséget a wikipedián is tapasztalunk.
Isten, óvd meg Magyarországot!