| látogatók(12183, 0) | linkajánló | lapszerkesztés | kapcsolat | lapfórum | bejelentkezés | |||||
| Budapesti.hun.fibula.linksite.hu |
|
INGYENES HIRDETÉS 1. számú hely INGYENES HIRDETÉS 5. számú hely |
INGYENES HIRDETÉS 2. számú hely INGYENES HIRDETÉS 4. számú hely INGYENES HIRDETÉS 6. számú hely INGYENES HIRDETÉS 8. számú hely |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
01 a leírás |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Varga Géza: Budapesti hun jelvény (az első közlés szövege) |
Varga Géza: Mit jelent a budapesti hun jelvény alakja? |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
02 az sz betű |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A székely írás sz (szár) jele /Tudós Virtus/ |
Van-e felső része a budapesti hun jelvény első jelének? |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
03 az a betű |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A finnugrista jelforma-azonosítás a székely jelek esetében valamiért nem működik |
A székely írás a betűje /Tudós Virtus/ |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
04 a k betű |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Afgán szőnyeg székely jelek párhuzamaival /Tudós Virtus/ Karcagi rovásírásos karika ősvallási mondókával /Tudós Virtus/ |
Válaszlevél Fazekas Sándor miniszter úrnak a karcagi rovásfelirat olvasatáról /corpuscuit.us/ |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
05 a sarok szójel |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A kínai áldozat a talaj istenének jel (egy jelpárhuzam) A sarok szójel párhuzama a szentgyörgyvölgyi tehénszobron /szentgyörgyvölgy.hu/ |
A székely írás s (sarok) jele /Tudós Virtus/ Szójel van-e a budapesti hun jelvény alsó részén, vagy sorminta? |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
említés |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Erdélyi István új könyve bemutatja a budapesti hun fibulát |
Székely rovásírás (Magyar Katolikus Lexikon) /lexikon.katolikus.hu/ |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Erdélyi István |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Erdélyi István új könyve bemutatja a budapesti hun fibulát |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
hun |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Hun /lap.hu/ Varga Géza: A hunok nyelve Varga Géza: A Szent Korona és az alucsajdengi hun korona párhuzamai Varga Géza: Az Onogesius név magyarázata |
Varga Géza: Kínai írás magyar szemmel (hun hatás Kínában) Varga Géza: Ucsiraltu a hun nyelv szavairól Varga Géza: Velemér neve |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Kozmács István |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A budapesti hun fibula Kozmács István által adott olvasatairól /tudós.virtus/ |
A finnugrista jelforma-azonosítás a székely jelek esetében valamiért nem működik |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Libisch Győző |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Libisch Győző a budapesti hun jelvényről /Tudós Virtus/ |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Magyar Nemzeti Múzeum |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
01 Múzeumba került a székely betűs magyar szöveget hordozó hun fibula /tudós.virtus/ 02 A hun fibula feldolgozásának állása a Magyar Nemzeti Múzeumban /tudós.virtus/ 03 A Magyar Nemzeti Múzeum nem kívánja teljesíteni a hun jelvényről kötött szerződést /mária országa.hu/ 04 A Magyar Nemzeti Múzeumban barbár módon lecsiszolták a letétbe helyezett hun fibulát /magunk.hu/ 05 A 2010. szeptember 8-i eszmecsere a Magyar Nemzeti Múzeumban lecsiszolt hun fibuláról /Tudós Virtus/ 06 A székely írás a betűje /Tudós Virtus/ 07 Megtévesztő dokumentummal próbálja alátámasztani az álláspontját a Magyar Nemzeti Múzeum? 08 Tomka Péter szakvéleménye a budapesti hun jelvényről 09 A finnugrista jelforma-azonosítás a székely jelek esetében valamiért nem működik 10 A budapesti hun jelvény leírása a Magyar Nemzeti Múzeum szerint |
11 Szójel van-e a budapesti hun jelvény alsó részén, vagy sorminta? 12 Mit jelent a budapesti hun jelvény alakja? 13 A budapesti hun jelvény bővebb leírása (Varga Géza javaslata) 14 A budapesti hun jelvény rövidebb leírása (Varga Géza javaslata) 15 Jegyzőkönyv-tervezetem a 2010 szeptember 8-i megbeszélésről 16 Levél Rezi Kató Gábornak, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettesének 17 Vámos Ferenc könyve alapján a budapesti hun jelvény a magyar szakrális táj ábrázolása 18 Megoldódni látszik a hun jelvény sárgaréz anyagával kapcsolatos kérdés 19 Van-e felső része a budapesti hun jelvény első jelének? |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
ország képjel |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A sumer ország szójel Az ország jele Dürer címerében |
Czibor Imre korsója az Isten országa mondatjellel |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Országos Széchenyi Könyvtár |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
01 Az Országos Széchenyi Könyvtár történelemhamisító kiállítása a nyelvemlékekről 02 Az OSZK főigazgatója elismeri, hogy tudatosan mellőzik a székely írást /Tudós Virtus/ |
03 Ballib értetlenkedés Monok István, az OSZK főigazgatójának leváltása miatt /Tudós Virtus/ |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
publikáció |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Erdélyi István - Ráduly János: A Kárpát-medence rovásfeliratos emlékei a Kr. u. 17. századig |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
rézlemez |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A budapesti hun jelvény rézlemezének összetétele |
Megoldódni látszik a hun jelvény sárgaréz anyagával kapcsolatos kérdés |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
székely rovásírás |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Varga Géza: A székely rovásírás eredete |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Tomka Péter |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A finnugrista jelforma-azonosítás a székely jelek esetében valamiért nem működik |
Tomka Péter szakvéleménye a hun jelvényről |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
utánközlés |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A budapesti hun jelvény rovásfelirata /budapest city.org/ (Budapest legjobb leírása) |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
vasbetét |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A budapesti hun jelvény tűszerkezetének maradványa |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Vékony Gábor |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Vékony Gábor és a budapesti hun jelvény /Tudós Virtus/ |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
rokon lapok |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
konkurrens lapok |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
a lap leírása: |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A 2010. szeptember 8-i eszmecsere a Magyar Nemzeti Múzeumban barbár módon lecsiszolt hun fibuláról Rezi Kató Gábor főigazgatóhelyettes úr hivatali helyiségében került sor a tárgyalásra. Az álláspontok kis mértékben közeledtek. Előzmények Mintegy másfél éve vizsgálat céljára; majd kb. egy évvel ezelőtt 10 éves letétbe helyeztem egy régészek által hun korinak ( cikáda fibulának , vagy lószerszámdísznek) meghatározott tárgyat, amelyen szerintem a székely rovásjelekkel írt magyar nyelvű éSZAKi SAROK felirat van (az első szó betűkkel, a második pedig egy szójellel írva). A letéti szerződésben a Múzeum azt vállalta, hogy az állandó kiállításon kiállítják a fibulát és egy tudományos igényű cikket is megjelentetnek róla valamelyik tudományos folyóiratban. A Magyar Nemzeti Múzeumban azonban a letétbe helyezett fibula mindkét felületét durván lecsiszolták, megfosztva ezzel néhány jellemzőjétől (a jelek biztos felismerését lehetővé tevő eredeti körvonalaktól és a tűszerkezet maradékától). A felület elpusztítását követően Rezi Kató Gábor főigazgatóhelyettes úr levélben arról értesített, hogy a tárgy meghatározásának bizonytalanságai miatt eltekintenének a szerződés teljesítésétől. A kialakult helyzet megoldása érdekében került sor ez év szeptember 8-án a megbeszélésre, amelyen az álláspontok valamelyest tisztázódtak és közeledtek, egyúttal körvonalazódott a továbblépés lehetősége is, amely a tárgy pontosabb leírását, az eredeti állapot lehetőség szerinti rekonstruálását, valamint a kiállítását és publikálását célozza. A tárgyalás A Magyar Nemzeti Múzeum részéről a megbeszélésen Rezi Kató Gábor főigazgatóhelyettes, Szenthe Gergely (a Régészeti Tár munkatársa), Dombovári Judit restaurátor, valamint egy további munkatárs vett részt. A letevőt (azaz e sorok íróját) Kapuvári Krisztina ügyvéd és Deák Dezső szegedi rovásszakértő segítette. A mintegy két órás tárgyszerű megbeszélésről mindkét fél hangfelvételt készített, amelynek a leírása és az elhangzottak elemzése még folyamatban van. A Múzeum kifejtett álláspontja szerint a csiszolásnyomok még a tárgy készítésekor (az öntés után) keletkeztek. A letétbe helyezéskor azért nem látszottak e csiszolásnyomok, mert a finom oxidréteg eltakarta őket. A lelet tisztításakor az oxidréteget puha bronzkefével eltávolították, ezért váltak láthatóvá a régi csiszolásnyomok. A tárgy hátlapján a letétbe helyezéskor megvolt "vasdudor" elvesztését a Múzeum képviselői elismerték. A tárgy rendeltetését illetően "egyik lehetőség"-ként elfogadták azt is, hogy - ha az olvadt rézlemezbe nyomott vascsonk egy drótból összetekercselt kétkarú tűszerkezet egyetlen megtámasztási pontja volt - akkor a tárgy akár fibula is lehetett. Ez azonban a Múzeum munkatársai által bemutatott, erőteljesebb és bronzból öntött (a tűszerkezetet rögzítő) fülekkel rendelkező hun kori fibuláktól eltérő típust képviselne. A letevő szerint másik lehetőségként feltehető a jelvényként való használat is: ha például csak temetési kellék volt s a holt lélek számára mutatta az égbe vezető utat, akkor nem volt szükség erős kivitelre és szilárd rögzítőszerkezetre. A lecsiszolás történetéről nem sikerült egyetértést kialakítani, ezért további tárgyalásokra és fémvizsgálatra lehet szükség. A tárgyaló felek megegyeztek abban, hogy a fibula előlapján összesen 7 elemi jel és két vízszintes vonal található (ez utóbbiak esetleg a rováspálca széleit jelzik a letevő szerint); valamint abban is, hogy a tárgy korszakba sorolását segítheti az írástani elemzés is. A Múzeum képviselői elmondták, hogy vannak szakértők, akik nem kívánták leírni és névvel is vállalni az álláspontjukat. Ezek közé tartoztak azok, akik szerint a tárgy népvándorláskori lehet, a jelei pedig rovásjelek. A letevő átadta a Múzeumnak ama három kötetét, amelyekben a hun fibula képe és leírása szerepel. A Múzeum által átadott dokumentumok A Múzeum átadta a letevőnek az alábbi dokumentumokat: - Egy "Szakvélemény" című iratot, amelynek fejlécében géppel írva a "Szenthe Gergely MNM Régészeti Tár", az alján (szintén géppel írva) a "Vaday Andrea DSc" aláírás látható. A szerzője szerint "amennyire a kép alapján meg lehet ítélni" a fibula anyaga öntött bronz, mindkét oldalán nyomokban aranyozással, a jelei vésettek. A tárgy vékonyabb részét tekinti felső résznek (ez esetben a székely jelek a fejük tetején állnak - VG). Az előlapon és a hátlapon egyaránt reszelés nyomait azonosítja. Az éSZAKi szónak megfelelő jeleket "rovásírás"-nak tartja, a SAROK szójelet "V" alakú mintasorként, a lemezben megmaradt vascsonkot pedig szegként említi. "Nincs tűtartó ill. tűszerkezet felerősítésének nyoma, nem is lehetett rajta a felületek elemzése alapján. A tárgy nem fibula! Keskeny szíjon lehetett, esetleg lószerszám csüngőjeként". (A szakvélemény a lecsiszolás után készített fénykép alapján készült, ezért nem volt látható a tűszerkezet maradéka - VG). - Egy Dr. Tomka Péter által kézzel aláírt, a győri Xantus János Múzeum fejlécével ellátott, 2010. március 29-i keltezésű, vonalkóddal és érkeztető bélyegzővel is ellátott "Szakvélemény". (Szerzője a lecsiszolás után készített fényképek és a tárgy megtekintése után alkotta meg a véleményét, ezért már nem láthatta a tűszerkezet maradékát - VG.) A tárgy vastagabb részét tekinti felső résznek, ami megfelel a székely jelek állásának. Szerinte az öntéssel készült és vésett jelekkel ellátott "tárgy semmi esetre sem lehet hun kori cikádafibula ... a hátlapján nincs nyoma egykori tűszerkezetnek ... felerősítésére a merev lemez ... alján ... fúrt lyukba rozsdásodott vas szegecs maradványa utal. ... ismeretlen rendeltetésű, korát megbecsülni sem tudom, bár népvándorláskori keltezése kizárható ... legfeljebb késő középkori, vagy (leginkább) újkori lehet." A SAROK szójelet díszítmény-sornak, a betűkkel írt éSZAKi szót pedig "ügyetlen latin betűs A K monogramnak" tartja. - Egy fémvizsgálat két oldalas eredményét, amely szerint a tárgy rézből készült, aranyozásnak nyoma sincs. A rézlemezbe foglalt vascsonk-maradványt nem vizsgálták. A dokumentum 2010 július 22- én kelt, aláírás és fejléc nélküli. - Egy 2009. 07. 28-i dátummal ellátott négy oldalas "Műtárgy konzerválási, restaurálási lap"-ot, amelyet Dombovári Judit restaurátor írt alá. Az első lapon négy fénykép számára kialakított és sorszámozott terület utolsó három helyén egy-egy fénykép látható (mindhárom kép a fibula lecsiszolt állapotát rögzíti, a lecsiszolás előtti kép hiányozhat). - Fejléc, aláírás és dátum nélküli javaslat a tárgy leírására: "Egy feltételezhetően régészeti korú tárgy értelmezési lehetőségei és nehézségei" címmel. (A kiállítási ismertető vázlata - VG). "Sárgaréz, öntött lemezből készült tárgy. Felületét vésett vonalak borítják ... mindkét vége törött, sérült. Keskenyebbik végét vasszegecs maradványa üti át. ... anyaga és formája alapján is nehezen sorolható még évszázados pontossággal is egy-egy korszakba - az értelmezési lehetőségek egy ilyen esetben lényegesen leszűkülnek. ... Pusztán a tárgy előlapját szemlélve alakja az első ránézésre leginkább a hun kori úgynevezett " cikádafibulára " hasonlít. ... a tűtartó hiánya azonban ezt nem igazolja. A tárgy egyedi ... legvalószínűbb, hogy valamilyen díszítő veret lehetett. ... a felső, szélesebb végén kettő vagy három írásjegy különíthető el: - A bal szélső írásjegy erősen kopott, értelmezése bizonytalan. - A középső, latin "A" betűre hasonlító írásjegy megegyezik a székely-magyar rovásírás - latin írás hatására visszavezethető - "A" betűjével. - A jobb szélső, latin "K" betűre hasonlító írásjegy Kárpát-medencei rovásírásokban ismeretlen forma. Van olyan vélemény, mely szerint a tárgy keskenyebbik végén található - ékalakú - rovátkák is írásjelek. A jelek értelmezésében a legszélsőségesebb álláspontok léteznek a székely-magyar rovásíráson alapuló türk nyelvű "ÉSZAK" feloldástól a latin betűs "AK" monogramig. ... Rendeltetése bizonytalan, legvalósíznűbb, hogy két szegeccsel kemény alapra erősített díszítő veret lehetett. Míg egyes vélemények nem zárják ki népvándorláskori keltezését - mások anyaga és az írásjegyek elemzése alapján csak a X. század utánra tartják elfogadhatónak datálását." - A letevő ezeken kívül kapott 10 fényképet a fibula lecsiszolt állapotáról. Ezek mikroszkóppal készültek a fibula élének apró sérüléseiről és a vascsonk maradékáról. Értékelés Az átvett dokumentumok és a rögzített hanganyag értékelése további időt igényel. Nem kaptunk meg minden fényképet, ami a Múzeumban készült, valamint azok névsorát sem, akik a tárgyat ott kézbe vehették. Néhány kérdés az eddigiek alapján is megfogalmazható: - Mikor történt a tárgy lecsiszolása és mivel? - Ha a sorját nem csiszolták le a készítéskor; akkor az egyébként is sima, öntött felületét miért? - Vasszeg, szegecs, vagy tűszerkezet maradéka látszik-e a tárgyban? - Vésték-e, vagy poncolták a jeleket? - Hány százalékos lehet a peremen lévő sérülés a tárgy eredeti tömegéhez képest (lehetett-e ott egy tűszerkezet másik csapja)? - Miért ilyen alakú a tárgy? (Ha a cikáda alak egy rovart ábrázol, vagy "jelent"; akkor mire utalhat, mit ábrázolhat ez a tárgyforma?) - Milyen technológiával rögzítették a rézlemezbe a vascsapot (fúrt lyukba illesztették, vagy az olvadt fémbe nyomták bele)? - Mire használták a tárgyat? - Hol vannak párhuzamai az egyes technológiai jelemzőinek? - A jelek párhuzamai milyen írásrendszerekben találhatók meg és milyen olvasatot ad a szöveg? - Latin hatásra keletkezett-e a székely írás "a" betűje? - Mi a mondanivalója a tárgy egészének? - Lehet-e egy dísz egyúttal elolvasható is; lehet-e egy szójel egyúttal díszítő hatású is? - Milyen tudományterületek képviselői szükségesek a tárgy leírásához? (A régészek mellett történészek, írástörténészek, nyelvészek, vallástörténészek, fémvizsgálati szakemberek, ötvösök és mások segítségére is szükség lehet.) Ha ezekre és a hasonló kérdésekre a tudomány mai szintjének megfelelő választ tudunk adni e most induló párbeszédben, akkor esély van a tárgy szerepének meghatározására, korszakba sorolására és a tudomány általi hasznosítására. A fentiek alapján több ellentmondás is válaszra vár, amely további megbeszéléseket igényel. Például nincs olyan álláspont, amely " a székely-magyar rovásíráson alapuló türk nyelvű "ÉSZAK" feloldást" tartalmazná. A tárgyra ugyanis - a Múzeumban készített leírás állításával ellentétben - magyarul van felírva az éSZAKi szó. Ebből a kisbetűs é és i nincsenek jelölve, hanem a székely írás szabályai szerint a kiírt SZAK betűkhöz hozzá lehet olvasni. Van egy szakértői megállapítás, amely szintén gyors választ kíván. A szakvélemény szerint "A jobb szélső, latin "K" betűre hasonlító írásjegy Kárpát-medencei rovásírásokban ismeretlen forma" lenne. Ennek cáfolatául elegendő a Tolna-megyei római kor utáni (azaz hun- avar kori!) súly feliratára hivatkoznom (2. ábra); de a karcagi karika (3. ábra), vagy a Szász Tibor András által felfedezett csencsói sarokkő is hordoz K alakú jeleket, valamint az ótürk írás ök/ük/kö/kü s zótagjele is közel azonos formájú, de a klasszikus székely írásemlékek egyikén, a csíkszentmártoni feliratban is előfordul (az "ö" jeleként). Ez a könnyen felmérhető szakértői tévedés önmagában is nyilvánvalóvá teszi, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum egyedül nem képes a letétbe helyezett tárgy megfelelő értékelésére, mert nem rendelkezik megfelelő szakértőkkel, vagy azok nem kapcsolódtak be a munkába. A megbeszélésen javasolt nemzeti és nemzetközi együttműködés, amelynek egyik lehetséges formája egy pályázat lehet (erről a főigazgató úr javaslata alapján a minisztérium dönthet) alkalmas lenne a tárgy megbízható leírására, ami megnyithatja az utat a tudományos felhasználás előtt. Lehetséges feladatok A remélhetőleg folytatódó párbeszédnek és együttműködésnek két feladata lehet: - Jegyzőkönyvet kell felvenni a megbeszélésről. - Pontosítani kell a fenti ismertetőt (a tárgyat a Múzeum ki fogja állítani az állandó kiállításán egy - a szakmai megfontolásoknak megfelelő - leírással). - Folytatni kell a tárgy lehető legjobb leírását célzó kutatásokat azon tudományágak képviselőinek bevonásával, akik ebben segíteni tudnak. Ennek egyik módja lehet egy pályázat kiírása, amihez ki kell dolgozni a megválaszolandó kérdéseket és az értékelés lehetséges szempontjait. Szőcs Géza államtitkár úr 2010. szeptember 29-én kelt levelében azt írta: "Örömmel hallottam, hogy az intézmény megtalálta a módját a letétbe helyezett tárgy állandó kiállításon való bemutatásának; ily módon teljesíteni tudják a letéti szerződésben foglaltakat, ugyanakkor a szakmai elvárásoknak is megfelelnek. További munkájához sikert kívánok!" Ez a figyelem lehetőséget kínál arra, hogy a tárgy leírásában sikeresen együttműködjünk, ugyanakkor nagy felelősséget is jelent, amelynek meg kell felelni. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||