INGYENES HIRDETÉS
3. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
5. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
9. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
11. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
13. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
15. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
17. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
19. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
21. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
23. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
25. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
27. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
29. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
31. számú hely
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
INGYENES HIRDETÉS
4. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
8. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
14. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
16. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
18. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
20. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
22. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
24. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
26. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
28. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
30. számú hely
INGYENES HIRDETÉS
32. számú hely
|
archiv filmek
|
Archiv filmek /budapestcity.org/
|
 
|
Budapest portál
|
Budapest legjobb leírása /budapest city.org/
Budapest portál /budapest portál.hu/
|
Budapest portál /virtual budapest.eu/
Budapesti képek /budapest city.uw.hu/
|
Duna
|
Duna /lap.hu/
|
 
|
egyetem
|
Budapesti Corvinus Egyetem /wikipedia/
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem /wikipedia/
Eötvös Loránd Tudományegytem /wikipedia/
Evangélikus Hittudományi Egyetem /wikipedia/
Károli Gáspár Református Egyetem /wikipedia/
|
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem /wikipedia/
Pázmány Péter Katolikus Egyetem /wikipedia/
Semmelweis Egyetem /wikipedia/
SOTE /sote.hu/
Színház- és Filmművészeti Egyetem /wikipedia/
|
étterem
|
Budapesti étterem /lap.hu/
|
Budapesti étterem /linkdoboz.hu/
|
folyóirat
|
Budapest /budapest folyóirat.hu/
|
 
|
földrajz
|
Budapest földrajza /budapestcity.org/
|
 
|
fürdő
|
Budapesti fürdők /budapest city.org/
Gellért fürdő
Palatinus strandfürdő
|
Rudas fürdő
Széchenyi fürdő  
|
hatóság
|
Budapesti Rendőr-főkapitányság
|
Fővárosi Bíróság
|
híd
|
Budapest hídjai /budapest city.org/
|
 
|
iskola
|
Budapesti általános iskolák /lap.hu/
|
jelkép
|
Budapest jelképei /budapest city.org/
|
 
|
kerületek
|
Budapest kerületei /budapest city.org/
|
 
|
kép
|
Budapest album
Budapest épületei és szobrai
Budapest képgaléria /lap.hu/
Budapesti fotótérkép
Budapesti képek /budapest city.uw.hu/
|
Budapesti képek /Scheffer/
Budapesti képek 1956 /geographic.hu/
Budavári képek
Képeslapmúzeum
Régi képek
|
kirándulás
|
Kirándulás Budapesten /budapestcity.org/
|
 
|
kórház és klinika
|
Máv Kórház Szülészet /mavkhbp.hu/
SOTE
|
Szent Imre Kórház
Szent János Kórház /jánoskórház.hu/
|
közlekedés
|
Budapest közlekedése /budapest city.org/
|
 
|
Margitsziget
|
Margitszigeti fotók
|
Margitszigeti képek /Scheffer/
|
mozi
|
Budapesti mozitérkép /rátonyi.net/
|
Színház és mozi Budapesten /budapest city.org/
|
múzeum
|
Ady Endre Emlékmúzeum
Aquincumi Múzeum
Bartók Béla Múzeum
Bélyegmúzeum
Biblia Múzeum
Budapesti múzeumok /budapest city.org/
Budapesti Történeti Múzeum
Contra Aquincum maradványai
Ernst Múzeum
Fotográfusok Háza
Földalatti Vasút Múzeum
Fürdő Múzeum
Hadtörténeti Múzeum
Hopp Ferenc Keletázsiai Múzeum
Húsipari Múzeum
Iparművészeti Múzeum
József Attila emlékszoba
Karton Múzeum
Kegyeleti Múzeum
Kiscelli Múzem
Kogart ház
|
Közlekedési Múzeum
Ludwig Múzeum
Malomipari Múzeum
Mezőgazdasági Múzeum
Molnár C. Pál Múzeum
Museums in Budapest /bme.hu/
Műcsarnok
Műszaki Múzeum
Nagytétényi kastélymúzeum
Öntödei Múzeum
Petőfi Irodalmi Múzeum
Postamúzeum
Rendőrmúzeum
Róth Miksa Emlékház
Semmelweis Orvostörténeti Múzeum
Szépművészeti Múzeum
Terror Háza
Túzoltó Múzeum
Vasarely Múzeum
Vendéglátóipari Múzeum
Zászlómúzeum
|
műemlék
|
Bazilika /Scheffer/
Budai Vár /Scheffer/
Budai Vár leírása
Budapest műemlékei /budapest city.org/
Budapesti templomok /budapest city.org/
Budavári képek
Citadella
|
Eltűnt budapesti épületek /budapest city.org/
Halászbástya /wikipedia/
Országház
Országház térnavigáció
Szent István Bazilika /basilica.hu/
Várnegyed /lap.hu/  
|
nevezetesség
|
Budapesti körutak /lap.hu/
Budapesti nevezetesség /lap.hu/
|
Budapesti sátálóutca /lap.hu/  
|
önkormányzat
|
I. kerület /budavár.hu/
II. kerület /második kerület.hu/
III. kerület /óbuda.hu/
IV. kerület /újpest.hu/
IX. kerület /ferencváros.hu/
V. kerület /belváros-lipótváros.hu/
VI. kerület /terézváros.hu/
VII. kerület /erzsébetváros.hu/
VIII. kerület /józsefváros.hu/
X. kerület /kőbánya.hu/
XI. kerület (Újbuda) /bp-xi.hu/
XII. kerület /hegyvidék.eu/
|
XIII. kerület (Angyalföld) /budapest13.hu/
XIV. kerület /zugló.hu/
XIX. kerület /kispest.hu/
XV. kerület /bpxv.hu/
XVI. kerület /budapest16.hu/
XVII. kerület /rákosmente.hu/
XVIII. kerület (Pestszentimre) /bp18.hu/
XX. kerület /pesterzsébet.hu/
XXI. kerület /csepel.hu/
XXII. kerület (Budafok-Tétény) /bp22.hu/
XXIII. kerület /soroksár.hu/  
|
szállás
|
Budapesti apartman /lap.hu/
Budapesti hotel /lap.hu/
Budapesti hotel /lapozz.hu/
|
Budapesti szállás /budapest city.org/
Budapesti szálloda /budapest hotelreservation.hu/
Fortuna Szálloda- és Étteremhajó /szállások.hu/
|
színház
|
Nemzeti Színház /Scheffer/
|
Színház és mozi Budapesten /budapest city.org/
|
szobor
|
Budapest szobrai
Irredenta szobrok /budapest city.org/
|
Szobrok Budapesten /budapest city.org/  
|
temető
|
Budapesti temetők /budapestcity.org/
|
 
|
templom
|
Budapesti templomok /budapest city.org/
|
 
|
térkép
|
Budapest térkép /budapest térkép.hu/
Budapesti fotótérkép /photography.com/
Térképbank
|
Térképcentrum
Utcakereső  
|
történelem
|
Budapest története /budapest city.org/
Budapesti képek /budapest city.uw.hu/
|
Budapesti képek 1956 /geographic.hu/  
|
utcakereső
|
Budapesti utcakereső
|
 
|
út, utca
|
Andrássy út /lap.hu/
Budapesti körutak /lap.hu/
Budapesti sétálóutca /lap.hu/
|
Ráday utca /lap.hu/
Váci utca /lap.hu/  
|
vásárlás
|
Vásárlási lehetőségek Budapesten /budapest city.org/
|
 
|
zöldterület
|
Római part /lap.hu/
|
Városliget /lap.hu/
|
I. kerület
|
I. kerület /budavár.hu/
|
I. Kerület /linksite.hu/
|
II. kerület
|
II. Kerület /linksite.hu/
|
II. kerület /második kerület.hu/
|
III. kerület
|
III. Kerület /linksite.hu/
|
III. kerület /óbuda.hu/
|
IV. kerület
|
IV. Kerület /lap.hu/
IV. Kerület /linksite.hu/
|
IV. kerület /újpest.hu/  
|
IX. kerület
|
IX. kerület /ferencváros.hu/
|
IX. Kerület /linksite.hu/
|
V. kerület
|
V. kerület /belváros-lipótváros.hu/
V. Kerület /lap.hu/
|
V. Kerület /linksite.hu/  
|
VI. kerület
|
VI. Kerület /lap.hu/
VI. Kerület /linksite.hu/
|
VI. kerület /terézváros.hu/  
|
VII. kerület
|
VII. kerület /erzsébetváros.hu/
VII. Kerület /lap.hu/
|
VII. Kerület /linksite.hu/  
|
VII. kerület
|
VII. kerület /lap.hu/
|
 
|
VIII. kerület
|
VIII. kerület /józsefváros.hu/
|
VIII. Kerület /linksite.hu/
|
X. kerület
|
X. kerület /kőbánya.hu/
|
X. Kerület /linksite.hu/
|
XI. kerület
|
XI. Kerület /lap.hu/
XI. Kerület /linksite.hu/
|
XI. kerület (Újbuda) /bp-xi.hu/  
|
XII. kerület
|
Hegyvidék /lap.hu/
XII. kerület /hegyvidék.eu/
|
XII. Kerület /linksite.hu/  
|
XIII. kerület
|
XIII. kerület (Angyalföld) /budapest13.hu/
XIII. Kerület /lap.hu/
|
XIII. Kerület /linksite.hu/  
|
XIV. kerület
|
XIV. Kerület /linksite.hu/
|
XIV. kerület /zugló.hu/
|
XIX. kerület
|
XIX. kerület /kispest.hu/
XIX. Kerület /lap.hu/
|
XIX. Kerület /linksite.hu/  
|
XV. kerület
|
XV. kerület /bpxv.hu/
XV. Kerület /lap.hu/
|
XV. Kerület /linksite.hu/  
|
XVI. kerület
|
XVI. kerület /budapest16.hu/
XVI. Kerület /lap.hu/
|
XVI. Kerület /linksite.hu/  
|
XVII. kerület
|
Monedo boltja (ruha, ajándék, ékszer, papír stb.) /gportal.hu/
XVII. Kerület /linksite.hu/
|
XVII. kerület /rákosmente.hu/  
|
XVIII. kerület
|
XVIII. Kerület /lap.hu/
XVIII. Kerület /linksite.hu/
|
XVIII. kerület (Pestszentimre) /bp18.hu/  
|
XX. kerület
|
XX. Kerület /linksite.hu/
|
XX. kerület /pesterzsébet.hu/
|
XXI. kerület
|
XXI. kerület /csepel.hu/
|
XXI. Kerület /linksite.hu/
|
XXII. kerület
|
XXII. kerület (Budafok-Tétény) /bp22.hu/
XXII. Kerület /lap.hu/
|
XXII. Kerület /linksite.hu/  
|
XXIII. kerület
|
XXIII. kerület /soroksár.hu/
|
 
|
rokon lapok
|
Nyugat-Magyarország /linksite.hu/
|
 
|
 
|
konkurrens lapok
|
Budapest /budapest folyóirat.hu/
Budapest /lap.hu/
Budapest /lapozz.hu/
|
Budapest /linkdr.hu/
Budapest /linkek.hu/
Budapest /wikipedia/
|
Budapest legjobb leírása /budapest city.org/    
|
a lap leírása:
|
A Duna partján elterülő szép város Magyarország fővárosa, és
egyben legnagyobb városa is. Buda és Pest egyesülése útján jött
létre. Budapest Magyarország politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari
és közlekedési centruma.
Tavaly a város népessége meghaladta az 1,7 millió lelket. Az
agglomerációval együtt 2,5 millió főnél is többen laknak, dolgoznak
Budapesten és vonzáskörzetében. Budapest lakossága a 80-as évek
végén volt a legnagyobb, amikor a lélekszám meghaladta a kétmillió
főt. Budapest területe 500 négyzetkilométer, területét tekintve is
Magyarország legnagyobb városa. A budapesti régióhoz 81 település
tartozik. Budapest szomszédságában népes elővárosok alakultak ki.
Budapest történetének első ismert szereplői a kelták, akiket a
rómaiak követtek. A római időkben a város neve Aquincum volt,
és ez volt a Pannonia provincia székhelye. A magyarok előbb
hunokként, avarokként, majd Árpád alatt vonultak be Budapest
területére. Budapestet többször lerombolták idegen hódítók, például
a tatárok 1241 és 1242 között teljesen kifosztották és lepusztították. A
XV. században a helyreállított város lett a magyarországi reneszánsz
humanizmus központja. Ezt követően a városra százötven évnyi török
uralom jött, és csak felszabadítását követően, az Osztrák–Magyar
Monarchia ideje alatt a XVIII-XIX. században tudott újra fejlődni,
amikor is a Monarchia második fővárosa lett. 1873-ban egyesítették
Budát, Pestet és Óbudát, így született meg a mai Budapest. Ekkor
épültek Budapest leghíresebb épületei, és ekkor vált korszerű
nagyvárossá. Budapest kedvelt idegenforgalmi célpont, a 37.
leglátogatottabb város. A turisták száma évente közel 3 millió.
Budapesten több világörökségi helyszín is található, többek között a
Duna-part látképe, a Budai várnegyed, az Andrássy út, a Hősök tere
és a Millenniumi Földalatti Vasút, ami a másodiknak épült meg a
világon. Turisztikailag jelentősek még a gyógyfürdői, mivel Budapest
az egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező főváros a világon, továbbá a
világ legnagyobb termálvizes barlangrendszere, valamint a magyar
Országház, ami a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete.
Budapest Közép-Európa egyik pénzügyi központja. A világ egyik
legszebb városának is tartják - joggal. A város egyike Európa egyik
legkedveltebb bevásárlóhelye, ugyanis a városban található közép-
és kelet-európa legtöbb bevásárlóközpontja.
A Buda név a korai Árpád-korban az ókori Aquincum helyén épült
római települést jelölte, amelyet csak a tatárjárást követően, az akkor
Újbudának nevezett budai vár megépítése után kezdtek Óbuda
néven emlegetni. A város a középkori krónikáink szerint Attila hun
uralkodó testvéréről kapta nevét.
Pest nevének eredete egyes vélemények szerint[9] az ókorba nyúlik
vissza, Contra-Aquincum neve Ptolemaiosz 2. századi "Bevezetés a
föld feltérképezésébe" című művében ugyanis Pesszion. Másik
álláspont szerint a régi magyar pest "kemence" szóból származik. A
régi magyar nyelvben ugyanis a kemencét nevezték pest-nek, ahogy
az például a Székelyföld egyes részein még ma is nevezik.Hasonló
eredetű Buda német neve, Ofen is (magyarul „kemence”), amely
délnémet nyelvjárásban a szláv pest szóhoz hasonlóan barlangot,
üreget is jelent. Érdekes, hogy egy tatárjárás
előtti oklevél Ofen néven a folyó bal partján lévő települést, azaz a
mai Pestet jelöli meg, később azonban a helyi németek már csak a
budai várhegyre alkalmazták ezt a nevet.
Óbuda területén az 1. század második felében jött létre Aquincum
római katonai tábora, katonavárosa és polgári települése, amely az 5.
századig maradt fent. A magyar honfoglalás után valószínűleg Óbuda
környékén volt Árpád fejedelem szállása, és ez a település az Árpád-
korban is fontos központ maradt. 1247-ben IV. Béla király építtette fel
az első királyi várat a Duna jobb partján fekvő Várhegyen, amely
körül kialakult a középkori Buda polgári városa, hat nagy
templommal, országos vásárhellyel. A XV. század második felében,
Mátyás király alatt Buda az ország fővárosa lett, reneszánsz királyi
palotája európai hírű volt. Ugyanakkor a Duna bal partján fekvő Pest
is jelentős kereskedővárossá fejlődött. 1541-ben a törökök kezére
jutott a két város, akik 150 éves uralmuk alatt Budán rendezték be
központjukat. Budát és Pestet a Habsburgok vezetésével véres
háborúban foglalták vissza a törököktől 1686-ban, amelynek során a
két város teljesen elpusztult. Buda újkori fejlődését Mária Terézia
alapozta meg, amikor Pozsonyból ide költöztette a királyi
intézményeket és Nagyszombatról az egyetemet. Az igazi fejlődés
azonban csak a XIX. század első felében, a reformkor idején indult
meg, amikor Pest az ország kulturális és gazdasági központja lett. A
korszak jelképeként megépült a két várost összekötő Széchenyi
lánchíd. Az 1848. március 15-ei pesti forradalom a magyar történelem
egyik fő eseménye volt, ez a nap ma nemzeti ünnep. Az 1848-as
forradalmi események során Pest-Buda az ország fővárosa lett, majd
a harcok során a város osztrák kézre került. A magyar honvédsereg
Buda 1849-es bevételével a szabadságharc egyik legnagyobb
katonai sikerét érte el.
Budapest kiegyezés utáni fejlődésének egyik jelentős alkotása a
Magyar Állami Operaház. Az 1867-es kiegyezést követően
világvárosi növekedés kezdődött. Budapest Európa
leggyorsabban növekvő városa lett, a lakosság húsz év alatt
megduplázódva a századfordulóra közel háromnegyed milliósra
duzzadt. Ekkor alakult ki a mai város képe, a hidakkal, körutakkal,
modern közlekedési hálózattal, Európa első Nagy-Britannián kívüli
földalatti vasútjával, a belső és külső kerületekkel, az Országházzal
és a többi országos középülettel. Világhírűek lettek Budapest
színházai, kávéházai, gyógyfürdői, a pezsgő kulturális élet, és a híres
„pesti éjszaka”. A fejlődés jelképeként tartották meg 1896-ban a
városban a millenáris kiállítást és ünnepségeket.
Budapest 1944-es ostroma, mely során a város legjelentősebb
épületei mind megsérültek, a lakosság száma 900 000 főre csökkent.
A második világháború végén a város súlyos csapásokat szenvedett.
A város épületeinek jelentős része romba dőlt, és valamennyi hidat
felrobbantották. A 1960-as évektől a Kádár-rendszer „puha
diktatúrája” alatt élte Budapest második nagy fejlődési korszakát.
1970-ben átadták az első metróvonalat. Sorra épültek a nagy
lakótelepek, és az ország minden területéről újabb százezrek
költöztek a fővárosba, amelynek lakossága az 1980-as évekre elérte
a 2,1 millió főt. Az 1989-es rendszerváltás óta a lakosság száma
jelentős csökkenésnek indult, aminek oka részben a fővárosiak
tömeges kiköltözése az agglomeráció településeire. |