látogatók(8188, 0)linkajánlólapszerkesztéskapcsolatlapfórum

lapok ábécében

régiók

bejelentkezés

lapstílus

apróhirdetés

autó

állat

család

egészség

étkezés

film

fórum

gazdaság

hírek

humor

időjárás

ingatlan

informatika

internet

könyv

közélet

kultúra

menetrend

munka

műsor

oktatás

pénzügyek

szabadidő

szállás

szolgáltatás

szótár

társkereső

térkép

tudomány

utazás

vásárlás

zene

Benkő.Loránd.linksite.hu
életrajz kötet, cikk kritika  
    rokon lapok konkurrens lapok


INGYENES
HIRDETÉS

1. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

3. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

4. számú hely
életrajz
Benkő Loránd /wikipedia/
Benkő Loránd nyolcvanéves (Magyar Nyelvőr)
kötet, cikk
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I. (A–Gy). Főszerk. Benkő Loránd. Budapest: Akadémiai. 1967. 400. o
Benkő Loránd: A magyar irodalmi írásbeliség a felvilágosodás korának első szakaszában. Bp., 1960. 28–113.
Benkő Loránd: A magyar nyelv történeti nyelvtana I. kötet
BENKŐ LORÁND, A Nyárádmente földrajzi nevei. MnyTk. 74. sz. 1–51.
Benkő Loránd: A Szovárdkérdés. (Akadémiai Kiadó 2009)
Benkő Loránd, A történeti nyelvtudomány alapjai. Budapest, 1988.
BENKŐ LORÁND, Adalékok a székelyek korai történetéhez. Új Erdélyi Múzeum I (1990), 109–23.
Benkő Loránd, Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Budapest, 1980.
Benkő Loránd: Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei
Benkő Loránd: Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei
Benkő Loránd: Árpád „de genere Turul”
Benkő Loránd: Fejezetek egy ómagyar nemzetség történetéből
Benkő Loránd: Magyar nyelvtudósok a XX. században - Méltatások, emlékezések
Benkő Loránd, Nemzet és anyanyelve. Budapest, 1999
Benkő Loránd: Nemzet és anyanyelve (ismertető, Magyar Nyelvőr)
Benkő Loránd: Név és történelem, Akadémiai Kiadó
BENKŐ LORÁND, Név és történelem. Bp., 1998. 76–185.
Benkő Loránd: Név és történelem. Tanulmányok az Árpád-korról.
Benkő Loránd főszerk., A magyar nyelv történeti nyelvtana. I. Budapest, 1991. II/1. Budapest, 1992. II/2. Budapest, 1995.
Budapest, Akadémia Kiadó, 1998. 185 pld.
kritika
Benkő Loránd a Turul nemzetségről, (1) Bevezető
 
rokon lapok
Bencsik András /linksite.hu/
Drábik János /linksite.hu/
Erdélyi István /linksite.hu/
Götz László /linksite.hu/
Horváth Iván /linksite.hu/
Kiszely István /linksite.hu/
Kozmács István /linksite.hu/
Mandics György /linksite.hu/
Monok István /linksite.hu/
Őrség
Sipőcz Katalin /linksite.hu/
Szent Korona
Székely rovásírás
Szőcs Géza /linksite.hu/
Varga Csaba /linksite.hu/
Varga Géza /linksite.hu/
Vásáry István /linksite.hu/
 
konkurrens lapok
 
 
a lap leírása:
Benkő Loránd a Turul nemzetségről, (1) Bevezető


Benkő Loránd tudja, hogy vannak az őstörténet korából ránk maradt rovásemlékeink, de egyéb munkája miatt nem ér rá foglalkozni velük. Most ezt az "egyéb munkáját" értékeljük.

A kritika bevezetője

Évekkel ezelőtt telefonon körkérdést intéztem az MTA elnöki titkárságától kezdve a nyelvtudománnyal foglalkozó intézetig a magyar akadémikus áltudomány intézményeihez; azt tudakolván, hogy melyikük illetékes a székely rovásírás ügyében. Egyikük sem vállalta, sőt némelyik helyen mintha meg is sértődtek volna a "képtelen" feltételezésem miatt, miszerint nekik bármi közük lehet a rovásíráshoz.

Benkő Loránd akkor a szerintem legilletékesebb osztály vezetője volt. Azt kérdeztem tőle, hogy a magyar nyelvemlékek között miért nem veszik számításba a székely írással írtakat. Azt válaszolta, hogy azért nem, mert ezek túl későiek ahhoz, hogy fel lehessen őket használni a munka során.

Ez ugyan nem igaz, de ennek ellenére kering ilyen - minden alátámasztást nélkülöző - hipotézis a finnugristák berkeiben, amelyet legutóbb Horváth Iván az ELTE tanszékvezetője fejtett ki. Amikor emlékeztettem Benkő Lorándot arra, hogy vannak kőkori írásemlékeink is, azt válaszolta, hogy lehet, de az egyéb munkái miatt nem tud velük foglalkozni.

Most azt a munkáját (pontosabban annak egy, a turulról írt fejezetét) van módunk elemezni, amelyet akkortájt kezdhetett el írni s amely sajnálatosan megakadályozhatta a rovásírásos nyelvemlékeinkre való odafigyelését. Látni fogjuk, hogy írásának két hibája van: az egyik éppen a székely írás nyújtotta tapasztalatok figyelmen kívül hagyása; a másik pedig a jellegzetes finnugrista prekoncepció és hiperkritika, amely - sorstársaihoz hasonlóan - vakvágányra juttatta ezt a szerzőt is.

Benkő Loránd Árpád „de genere Turul” c. tanulmánya azt igazolja, hogy egy tudományos igényű dolgozat elkészítése előtt általában érdemes (és neki is érdmes lett volna) teljeskörűen összegereblyézni a vonatkozó adatokat. Szerzőnk csak az Árpádkori krónikákra és oklevelekre (pontosabban azok finnugrista karikatúrájára) épített, s elmulasztotta a magyar írástörténet adatainak figyelembevételét. Ez azonban végzetesnek bizonyult a munkája értékére nézve, mert megbízható megállapításokat csak kellően széleskörű adatgyűjtésre lehet építeni.

1. ábra. A székely írás tprus (tapar us "szabír ős") jele a nikolsburgi ábécéből

Benkő Loránd bevezetője

Az első bekezdésekből megtudjuk, hogy ez a fejezet, amely a Magyar Nyelv hasábjain jelent meg, egy készülő munka része. Őszintén kívánjuk, hogy az ne poszthumusz jelenjen meg, mint azt a szerző feltételezi. Abban a nagyobb műben Benkő Loránd a Szovárd nemzetséghez kapcsolódó kérdéseket próbálja meg tisztázni s a turul-kérdést - helyesen - ezzel összefüggőnek tertja.

Emlékeztet rá, hogy ide tartozik a Bíborbanszületett által említett "szavartü aszfalü" (szabír heftaliták - VG) kérdése is. E rövid bevezetőben azonban ez a kapcsolat nincs megmagyarázva. Vélhetően a bővebb, megjelenés előtt álló szövegben sem lesz.

A régi népnevünk titkát ugyanis a finnugrista körökben szalonképtelennek számító Tarih-i Üngürüsz és a székely rovásírás tprus jele segítségével érthetjük meg.

A Tarih-i Üngürüsz (és a kapcsolódó források, pl. a Karnamag, illetve a magyar krónikák Csaba-mondája) alapján tisztázható, hogy Attila halála után a szabír-hunok az avarokkal egyesülve, Baján alatt tértek vissza a Kárpát-medencébe s hogy ők adták később az Árpádházi királyokat is.

A tprus ( tapar us "szabír ős") jel pedig az ősvallás istenének jelképe, amely napjainkig fennmaradt a székely írás sokak által meg nem értett jeleként.

Ezek figyelembevétele érthetővé tenné, miért kötődik Kézainál a Szovárd-nemzetség a turulhoz. E jelünk (és a párhuzamai, amelyek egyike a kínai írásban található), nyilvánvalóvá teszik, hogy Kézai nem fantáziált a turulról és a Turul-nemzetségről szólván, hanem megbízható tudást hagyott ránk, amelynek magva még a sztyeppi őshazából származik.

E helyett mindjárt az első bekezdésben felmerül Benkő Lorándnál, hogy szembesíteni lehet az "irodalmi-írói képzeletet" és a "történeti valóságot".

Anonymusnak és Kézai Simonnak szól ez az oldalvágás, akiket szokás alábecsülni az akadémikus áltudomány berkeiben. Pedig jóval nagyobb alázattal is meg lehetne közelíteni a forrásokat, amelyek a turulról és a Turul nemzetségről megőrízték az alapvető ismereteinket. A finnugrizmusra persze nem jellemző ez a tisztelet, ha a magyar krónikákról van szó. Róluk - ezekben a körökben - illik(?) fanyalogva nyilatkozni. Ezzel a semmivel sem indokolható hozzáállással - sajnos - többször is találkozunk Benkő Loránd művében.


(Folytatjuk)


Varga Géza írástörténész